iroda@drszatmari.hu
Szerződésszegéssel kapcsolatos kérdések
Jogosan kérem a gyártót, hogy tájékoztasson, mit talált a visszaküldött és kicserélt termékben?
A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
Ha tehát a gyártó hibás terméket értékesített és azt a szavatosság szabályai szerint kicserélte, még ezzel nem tekintheti az ügyet lezártnak, még ezzel nem teljesítette valamennyi kötelezettségét, ugyanis főkötelezettségén, a kicserélésen kívül még együttműködési kötelezettségéből fakadóan tájékoztatási kötelezettség is terheli.
Ha tehát a gyártó feltárta a hibát, akkor annak lényegét, amennyiben az üzleti titkot nem sért, a sérelmet szenvedett, hibás terméket vásárló féllel közölnie kell. Ha azonban a gyártó anélkül cserélte ki a hibás terméket, hogy a hiba okát feltárta volna, a hiba mibenlétét maga sem ismeri, arról tájékoztatást sem tud adni.
A gyártót a kicserélt, újonnan átadott termék vonatkozásában is tájékoztatási kötelezettség terheli: köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről tájékoztatni.
A gyártónak (az eladónak) a dolgot el kell látni az azonosításra alkalmas jelzéssel és használati utasítást kell adnia a rendeltetésszerű használathoz. A gazdálkodó szervek a fentieken túl a minőség tanúsítására is kötelesek, a fogyasztóvédelmi szabályok pedig további részletes tájékoztatási kötelezettségeket állapítanak meg.
(Lezárva: 2012. 03. 04.)
Rendszeresen előfordul, hogy nincs internet, tv vagy telefon, viszont ha felmondom a szerződést, akkor fizetnem kell a hűségnyilatkozat miatt. Mit tehetek?
Ha a szolgáltatás minősége nem megfelelő, akkor nem csak a szerződés indoklás nélküli felmondásában lehet gondolkodni, hiszen az elégtelen minőségű szolgáltatás szerződésszegést jelent, szerződésszegés esetére pedig a sérelmet szenvedett félnek a törvény a szerződésben meghatározott szerződés megszüntetési szabályokon felül többletjogokat biztosít.
Szerződésszegés esetén a szolgáltató köteles a hiba haladéktalan kijavítására. A kijavítást megfelelő határidőn belül, a másik félnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a szolgáltató kijavítási, helyreállítási kötelezettségének a fenti feltételekkel nem tud eleget tenni, a sérelmet szenvedett fél el is állhat a szerződéstől.
Az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszünteti, a felek pedig a már teljesített szolgáltatások tekintetében elszámolni kötelesek.
Ezt az elállási jogot a szerződés megszegésének esetére maga a törvény biztosítja a sérelmet szenvedett fél javára, az a szerződésnek a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseitől függetlenül alkalmazandó, így szerződésszegés miatti elállás esetén hűségnyilatkozatra alapozott fizetési kötelezettség nem keletkezhet.
A jogszabálynál fogva fennálló elállási jogot a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal lehet gyakorolni. Figyelni kell azonban arra, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
(Lezárva: 2012. 03. 03.)
Alkusz céggel kötöttem a kötelezőmet. Megadtam a helyes címem. Az alkusztól kaptam csekket, befizettem. A következő negyedévben a csekket a biztosító egy olyan címre küldte, ahol 10 éve laktam. Mikor felkerestem a biztosítót, azt mondták, mivel nem fizettem be a biztosítási díjat, a szerződésem megszűnt. 18 éve vezetek, soha nem volt károkozásom. Mivel díj nem fizetés miatt szűnt meg a biztosításom, B10-ből az A0-ba tettek, ami azt jelenti, hogy évi 60eft helyett 120eft-ot kell fizetnem. Mit tehetek?
Az alkusz nem a biztosító, hanem az ügyfél megbízásából jár el, így, ha az ügyfél képviseletében a szerződés megkötése során téves adatokat közöl a biztosítóval, és ebből a megbízójának kára származik, az alkuszt közvetlenül felelősségre lehet vonni. Téves adatok továbbítása a biztosító felé nyilvánvalóan felróható magatartás, ami alapján a megbízott a teljes kár megtérítésére köteles, sőt, mivel a biztosítás olyan okból nem jött létre a kívánt időszakra, amelyért ő a felelős, még a megbízási díját is köteles visszatéríteni.
Amennyiben nem az alkusz, hanem a biztosító hibázott, és annak ellenére, hogy a biztosítási szerződés csekken történő befizetést írt elő, a csekket a biztosító téves címre küldte, a biztosítás a kapott tájékoztatás ellenére nem is szűnt meg, ugyanis erre a megszűnési okra csak a biztosított késedelme esetén lehet hivatkozni, amit pedig ebben az esetben a biztosító korábbi mulasztása kizár.
(Lezárva: 2011. 03. 20.)
Kontár mesterek dolgoztak nálunk, akik feltörték a betont a ház előtt. Megfizettethetem velük a kárt? Sajnos papírunk, szerződésünk nincs.
Az, hogy papírjuk nincs arról, hogy egy munka elvégzésében megállapodtak egy vállalkozóval, az még nem jelenti azt, hogy szerződésük ne lenne.
A szerződés ugyanis - néhány kivételtől, például az ingatlan adásvételi szerződéstől eltekintve – akkor is szerződés, ha azt a felek nem írják le: a szerződés szóban, sőt akár ráutaló magatartással, hallgatólagos jóváhagyással is létrejöhet. Nyilvánvaló, hogy ha valaki felszáll egy autóbuszra, már a felszállás tényénél fogva szerződést köt a busztársasággal, és így köteles lesz a menetdíj megfizetésére, vagy ha a felek szóban megállapodnak nyelvóraadásban, kétségtelen, hogy szerződés jött létre, és az írásba foglalás hiányára hivatkozva utóbb nem lehet megtagadni az óradíj megfizetését.
De esetükben nincs is jelentősége annak, hogy volt-e szerződésük vagy sem: a kárért a károkozó ugyanis attól függetlenül felel, hogy azt szerződés hibás teljesítésével okozta, vagy pedig szerződéses felhatalmazás nélkül törte össze a járdát.
A kár bekövetkezésének tényén túl a kártérítés megfizettetéséhez azt kell igazolni, hogy a kárt valóban a vállalkozó okozta, ez vita esetén például tanúk útján lehetséges. A vállalkozó a kártérítési kötelezettség alól abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az általában elvárható gondossággal járt el és ennek ellenére következett be a kár.
(Lezárva: 2010. 08. 19.)
Mi a különbség a szavatosság és a jótállás között? Jótállásos mobiltelefon jótállási ideje kitolódik a szervizben töltött hetek idejével? Válaszukat köszönöm.
A szavatosság azoknak a jogoknak az összefoglaló neve, amelyeket a jogosult akkor érvényesíthet, ha olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol, amely tudtán kívül már a teljesítés időpontjában hibás volt, vagy amely már a teljesítés időpontjában magában rejtette azt az okot, amely a későbbiekben törvényszerűen a termék (szolgáltatás) meghibásodására vezetett.
Ha a szavatossági jogok érvényesítésének fenti feltételei megvalósulnak, a jogosult elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, másodsorban – szintén választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.
Ahhoz azonban, hogy ezeket a szavatossági jogait érvényesíthesse, a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a hiba, illetve a hiba oka már a teljesítéskor fennállt. A jótállás vállalásának ebből a szempontból van nagy jelentősége: ha valaki jótállást vállal, vagy ha valakit jogszabály jótállásra kötelez, akkor a törvény erejénél fogva nem a jogosultnak kell bizonyítania a hibát, hanem a kötelezettnek azt, hogy szolgáltatása a teljesítéskor hibátlan volt.
A jótállás tehát a bizonyítási kötelezettség átvállalását jelenti, jótállás esetén a kötelezett a szavatossági jogkövetkezmények (kijavítás vagy kicserélés, árleszállítás vagy elállás) alól csak akkor mentesülhet, ha sikerül kimentenie magát és bebizonyítania, hogy a termék (szolgáltatás) hibája a teljesítést követően keletkezett.
A határidők szempontjából a dolognak vagy jelentősebb részének kijavítása (kicserélése) esetén a kijavított (kicserélt) dologra (dologrészre), illetve az esetlegesen a kijavítás következményeként jelentkező hiba vonatkozásában mind a szavatossági jogok érvényesíthetőségi ideje, mind a jótállás idő újból kezdődik.
(Lezárva: 2009. 09. 27.)
Autókereskedőtől vásároltam egy gépkocsit, aki elfelejtett arról tájékoztatni, hogy a gépkocsi törve volt, méghozzá elég komolyan. Sikerült még a legelső tulajdonost megtalálni, aki elmondta, hogy az autót még ők törték össze, és roncsként eladták. Voltam egy futómű bemérő helyen, ott is megállapították, hogy a hátsó futómű, illetve az első is eltér a megadott mértéktől, az autó bal eleje és az egész bal oldala törve volt. Az autóban ezek után nem bízok meg, van két 5 hónapos lányom, nem akarom kockáztatni az ő életüket sem. Milyen megoldások jöhetnek szóba? Még 30 napon belül vagyok, elállhatok a szerződéstől?
Az eladó (Autókereskedő) szerződésszegése miatt valóban akár el is állhat, és nem csak 30 napon belül.
A vevő a szerződéskötéskor még nem ismert, de már akkor is létező hiba felfedezését követően elsősorban a vétel tárgyának, jelen esetben az autónak a kijavítását vagy kicserélését kérheti. A kijavítást vagy kicserélést megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül el kell végezni.
Ha az eladó a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalja, vagy e kötelezettségének az előzőekben írt feltételekkel nem tud eleget tenni, a vevő választása szerint megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.
Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Az azonban, hogy az autó nem tudja garantálni az elvárható biztonsági szintet, nem jelentéktelen hiba, így elállást alapozhat meg.
Tartós használatra rendelt dolgok, például autó esetén az igényérvényesítés végső határideje a szerződés teljesítésétől számított legfeljebb három év lehet.
Abban az esetben, ha az Autókereskedő tudott az autó hibájáról, de erről a lényeges körülményről a vevőt a szerződéskötéskor nem tájékoztatta, megtévesztésre hivatkozva is megtámadhatják a szerződést. Amennyiben a bíróság a megtévesztést bizonyítottnak látja, megállapítja az érvénytelenséget és elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, azaz az autó és a pénz visszaadását.
(Lezárva: 2009. 04. 07.)
Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!