iroda@drszatmari.hu
Közös tulajdonnal kapcsolatos kérdések
Egy házrészben lakom. A kerti részem és a szomszédom kerti része között nincs kerítés, de mindenki ismeri, meddig tart a része. A szomszédom azonban tart egy kutyát, és mivel nincs kerítés, az eb az én részemre is odapiszkít, nem tudok teregetni, virágot ültetni, mert kikaparná. Már többször szóltam a szomszédomnak emiatt, de nem tett semmit. Mit tehetek?
A tulajdonostársak mindegyike jogosult a közös tulajdonban álló ingatlan birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
A fenti elv alapján a leggyakoribb az, hogy a tulajdonostársak megállapodásukkal rendezik a közös ingatlan használatát, ezen belül akár az ebtartás szabályait is.
Ha a tulajdonostársak között nincs egyetértés, a birtoklás (használat) rendjét a többség akarata határozza meg. A szavazás során a tulajdonostársakat a szavazati jog a tulajdoni hányadaik arányában illeti meg. Ha a tulajdoni hányadok szerint számított többség a rendezés adott módjában egyetért, a döntés olyan szótöbbséges határozatnak minősül, amely minden tulajdonostársra kötelező érvényű.
Ha azonban a kisebbségben maradt tulajdonostárs úgy érzi, hogy a szótöbbséggel hozott határozat jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a tulajdonostárs a határozatot a bíróságnál megtámadhatja és a bíróságtól kérheti az ingatlan használati rendjének megállapítását.
(Lezárva: 2012. 03. 03.)
Egy 6 lakásos házban lakom, de nem lett társasházzá alakítva. A lakásomban tönkrement a cirkófűtésem, és ki kellett cserélni. A cserét csak zárt égésterű kombi fűtőkészülék felszerelésével engedélyezte a hatóság. Emiatt a kéményt át kellett alakítani, aminek az ára 10 m hosszú kémény esetén kb. 300 000 Ft. Kérdésem, hogy a kéményfelújítás közös költség-e?
Közös tulajdonban álló ingatlanon az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni. Az ilyen kiadások felmerülése előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell, a kiadás tulajdoni hányada alapján ráeső részét pedig a törvény szerint mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. A rá eső résznél magasabb mértékű költekezést teljesítő tulajdonostársnak a többiekkel szemben megtérítési joga van.
Az állag megóvása és fenntartása a jókarban tartás fogalmának felel meg, és olyan munkálatok tartoznak e körbe, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a dolog állagát azonos állapotban megőrizzék.
Az állagot gyarapító vagy fejlesztését célzó munkálatok, amelyeknek az elvégzése nem az állagromlás, károsodás megakadályozására irányulnak és ezért nem feltétlenül szükségesek, de hasznosak (például az ingatlan közművesítése, a már megkezdett építkezés befejezése stb.), nem tartoznak e körbe. Ezek a kiadások a tulajdonostársak között olyan arányban oszlanak meg, amilyen arányban a hasznos eredményből részesednek.
(Lezárva: 2011. 05. 08.)
Ingatlant örököltem a testvéremmel 1/3 – 2/3 arányban. A testvérem kiadta a házat, de én nem szeretném sem ki-, sem eladni. Hogyan lehet a bérbeadást megakadályozni, mit lehet tenni?
Megállapodás hiányában a közös tulajdonban álló ház birtoklása, használata, hasznosítása, így bérbeadása kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
A kisebbségben maradt tulajdonostárs jogos érdekének sérelmére hivatkozással a többségi határozatot bíróság előtt megtámadhatja.
A kereset csak akkor tekinthető megalapozottnak, ha a határozat a kisebbség jogos érdekét lényegesen sérti. Annak vizsgálatánál, hogy a határozat lényeges jogos érdeket sért-e, a hasznosítással összefüggő minden tartalmi kérdést figyelembe kell venni (pl. a tulajdonostársak egyike vagy kívülálló személy legyen-e a bérlő, a hasznosítás határozott vagy határozatlan időre szóljon-e, milyen bérleti díjat kössenek ki, stb.).
A határozat megtámadását a törvény nem köti határidőhöz, így arra a meghozatalt követően bármikor sor kerülhet. A kereseti kérelem alapossága körében azonban jelentősége van az időmúlásnak, különösen akkor, ha az utóbb sérelmezett határozat végrehajtása már megtörtént, s a megtámadás jogát a tulajdonostárs indokolatlan késedelemmel gyakorolta.
A hasznosításról való döntéssel ellentétben az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházása nem szótöbbségi, hanem csak egyhangú határozattal, teljes egyetértéssel történhet.
(Lezárva: 2010. 12. 03.)
A férjem tavaly augusztusban hunyt el. El szeretném adni a házunkat, és egy kisebbre cserélni, de a két fiam azt mondja, az már 1 - 1 arányban az övéké. Kötelező-e ezt a részt kifizetni a gyerekeknek? A fele pénz már nem lenne elég egy új ház megvásárlásához.
A törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó vagyonát, így az ingatlantulajdonát is fejenként egyenlő arányban a gyermekei öröklik.
Az öröklés következtében tehát az addig férjével közös tulajdona a gyermekeivel közös tulajdonává vált.
A közös tulajdonlásból következően a gyermekeket nem csak, hogy a vételárrész megilleti, de egyhangú hozzájárulásuk nélkül a házon fennálló teljes tulajdonjog nem is ruházható át.
Az egyhangú hozzájárulás hiánya bírói úton sem orvosolható, a szerződés megkötését szorgalmazó tulajdonostársnak nincs jogi lehetősége arra, hogy az azt ellenző tulajdonostársak véleményének megváltoztatását, szerződési akaratát bírói úton kikényszerítse.
Ha nem tudnak megegyezésre jutni az értékesítés tekintetében, a bíróságtól esetlegesen a közös tulajdon megosztását lehet kérni. A bíróság az egész ingatlan tulajdonjogát kérésére a bent lakó tulajdonostársnak adhatja. Természetesen ennek feltétele, hogy a tulajdont szerző megfelelő ellenértéket fizessen a megszerzett tulajdonrészekért.
Megoldás lehet az is, ha az értékesíteni szándékozó tulajdonostárs csak a saját illetőségét ruházza át, a saját tulajdoni hányadával ugyanis minden tulajdonostárs – a többiek elővásárlási joga mellett - szabadon rendelkezhet.
(Lezárva: 2010. 11. 02.)
Szüleim portáján, a korábbi családi ház mellett építkeztünk. Eddig nem foglalkoztunk a kérdéssel, de most el szeretnénk adni az általunk épített kétszintes lakást, és vita alakult ki, hogy kit mi illet.
Ha valaki más tulajdonában álló telken építkezik, legyenek a tulajdonosok akár az építkező szülei, annak az a következménye, hogy az általa felépített ház és az ingatlanon korábban álló épületek és a telek jogi szempontból egyesülnek.
A korábban is meglévő ingatlanrészek és az újonnan létrehozott ingatlanrészek közös tulajdonba kerülnek, a korábbi tulajdonosokat és a ráépítkező új tulajdonosokat a létrejövő közös tulajdonból az általuk beadott érték erejéig tulajdoni hányad illeti meg.
A közös tulajdon magánál a ráépítkezés tényénél fogva létrejön, de az ebből a tényhelyzetből fakadó változásokat az ingatlan-nyilvántartáson is át kell vezetni, az új épületet a térképen fel kell tüntetni, és a közös tulajdoni jogállást is rögzíteni kell a nyilvántartásban.
Ha ezt követően valamelyik tulajdonostárs a közös tulajdonból őt megillető részesedését értékesíteni kívánja, ezt szabadon megteheti, figyelemmel kell lennie azonban arra, hogy a többi tulajdonostársnak a részesedésre elővásárlási joga van. Így ha vételi ajánlat érkezik a tulajdoni hányadra, azt a tulajdonostársakkal közölni kell, és ha az ajánlat szerinti feltételeket ők is vállalják, akkor ők vásárolhatják meg a részesedést.
(Lezárva: 2009. 10. 09.)
Közös tulajdonban álló telkünkön több ház áll, több család él együtt, de nem vagyunk társasház. Az egyik lakó szerint előnyös lenne, ha társasházzá alakulnánk, mert addig senkit sem lehet közös költség fizetésére kötelezni. Ez valóban így van?
Ha egy ingatlan tulajdonjoga több személyt közösen, meghatározott eszmei hányad szerint illet meg, a közös ingatlan fenntartásával járó kiadásokat a tulajdonostársak akkor is közösen viselik, ha nem hoznak létre társasházat.
A fenntartási, illetve az ingatlannal kapcsolatos egyéb költségek a tulajdonostársakat – ha másként nem állapodnak meg - tulajdoni hányadaik arányában terhelik.
Magát a kiadások teljesítésének módját a felek szintén szabad akaratuk szerint rendezhetik, lehetőségük van arra is, hogy a közös terhek fedezetét havi részletekben, a társasházi közös költség mintájára biztosítsák.
Arról, hogy az ingatlannal kapcsolatos rendes gazdálkodás körében milyen kiadásokat vállalnak fel a tulajdonosok, a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak. Minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. Az ingatlannal kapcsolatos rendes gazdálkodás körébe tartoznak mindazok a ráfordítások, beruházások, amelyek hasznosak, az ingatlan használati értékét növelik és nem követelnek aránytalanul nagy költekezést, ilyen például tipikusan az ingatlan közművesítése.
Az ingatlan megóvását, fenntartását szolgáló, indokolt munkálatokhoz azonban még szavazás, többségi határozat sem szükséges, azokat bármelyik tulajdonostárs a jó gazda gondosságával elvégezheti, elvégeztetheti. Ha az állagmegóvó munka elvégzését az egyik tulajdonostárs határozza el, neki erről értesítenie kell a többi tulajdonost még a kiadások felmerülte előtt. Az előzetes értesítés csak akkor mellőzhető, ha az állagsérelem elhárítása azonnali beavatkozást igényel, és a késedelem további károsodáshoz vezetne. Az állagmegóvó munkák költségét a tulajdonostársak a törvényi főszabályt követve tulajdoni hányadaik arányában kötelesek viselni.
(Lezárva: 2008. 04. 28.)
Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!