iroda@drszatmari.hu
Közjogi kérdések
Kisbabám született, de nem engedhetem meg, hogy ne dolgozzak, szükségünk van a jövedelemre.
Milyen feltételekkel állhatok munkába? Érinti ez a GYES-re való jogosultságom?
Gyermekgondozási segély (GYES) folyósítását kizárja, ha a szülő a gyermek egyéves koráig munkába áll. Ha a gyermek az egyéves kort betöltötte, a GYES a kereset mellett is jár.
A GYES alanyi jogon, a gyermek 3 éves koráig juttatott támogatás, attól függetlenül folyósítandó, hogy a szülő a társadalombiztosítási szabályok szempontjából biztosítottnak minősülő jogviszonnyal rendelkezett-e vagy sem.
Ha a szülő a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül (vagy kivételesen ezen túl) szül, nem GYES, hanem legkésőbb a szülés napjától számítottan 168 nap terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS) jár. A TGYÁS folyósítását kizárja, ha a szülő bármilyen jogviszonyban díjazással járó tevékenységet folytat.
Ugyanez a szabály a gyermekgondozási díj (GYED – amely a TGYÁS lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig jár) tekintetében is: nem folyósítható a GYED, ha a szülő kereső tevékenységet folytat.
A szülőnek tehát azt kell mérlegelnie, hogy ha gyermeke egyéves kora előtt munkába áll, akkor minden támogatástól elesik, a gyermek egyéves kora utáni munkavégzés esetén pedig csak a GYES-t vehet igénybe. Arra azonban lehetőség van, hogy a szülő keresőtevékenysége megszűnése esetén visszatérhessen a GYES-ről GYED-re.
Olyan szabály nincs, ami korlátozná a szülőt a munkavállalásban, az általános szabályok szerint történhet az elhelyezkedés.
(Lezárva: 2009. 10. 22.)
Feleségemmel gyermekünk született. Melyikünk igényelheti a gyermekgondozási díjat? Mikortól és meddig jár?
A gyermekgondozási díj igénybevételének alapvető feltétele, hogy ezt a pénzbeli ellátási formát olyan szülő veheti igénybe, aki a saját háztartásában neveli a gyermekét. Ha a gyermek közös háztartásban nevelkedik, akkor utána a szülők választása szerinti szülő jogosult a gyermekgondozási díjra.
További feltétel, hogy az igénylő szülőnek főszabály szerint biztosítottnak kell lennie és a gyermekgondozási díj igénylését - a szülő anya esetében pedig a szülést - megelőző két éves időszakban legalább 180 nap biztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie.
Kivételes esetben a nem biztosított szülő is jogosult lehet a gyermekgondozási díjra. Így folyósítható a pénzbeli ellátás annak az anyának is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama alatt szűnt meg (feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt).
Nem jár azonban gyermekgondozási díj, ha a jogosult díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj), vagy a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül. Szintén kizáró ok, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napköziben) helyezték el vagy ha a gyermeket átmeneti vagy tartós nevelésbe vették.
A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
(Lezárva: 2009. 01. 16.)
A lányom szülni fog. Korábban volt, amikor dolgozott, máskor munkanélküli volt, most tanfolyamra jár. Milyen feltételekkel jár a gyes? Mennyi időt kell ledolgozni?
Terhességi-gyermekágyi segély (Tgyás) annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt szül - vagy a biztosítás megszűnését követően, de negyvenkét napon belül, vagy ugyan a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl, de táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy ezek folyósításának megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
Annak elbírálásánál, hogy jár-e a Tgyás, tehát elsődleges szerepe nem a munkaviszonynak, hanem a biztosítotti jogviszonynak van. A munkavállaláson kívül ugyanis más jogcímen is lehet biztosítotti jogosultságot szerezni, így biztosított például az álláskeresési támogatásban részesülő személy, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, de mások között a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó is.
Fontos lehet az is, hogy a Tgyás jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beszámít a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabban folytatott tanulmányok ideje, a rehabilitációs járadék folyósításának ideje, és a biztosítás megszűnését követő táppénz (baleseti táppénz), terhességi-gyermekágyi segély (gyermekgondozási díj) folyósításának az ideje is.
A fenti feltételek teljesülése esetén sem jár azonban a Tgyás a biztosítottnak, ha a szülési szabadsága alatt a teljes keresetét megkapja, vagy ha bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez. Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
(Lezárva: 2009. 01. 10.)
Emberemlékezet óta nevelünk otthon hízót. A disznóvágás mindig is nagy családi esemény volt nálunk. Mostanában azonban egyre többször hallunk az európai uniós állatvédelmi szabályokról. Lehet még házilag disznót vágni?
Igen. Az Európai Unió szabályai nem tiltják a disznótort. A hús azonban csak otthoni fogyasztásra használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható.
Ugyanakkor a disznóvágással kapcsolatban figyelni kell a hazai állat-egészségügyi előírások szigorodására: az állatvédelemről szóló 1998. évi XXVIII. számú törvény értelmében már 2003. január 1-jétől a házi sertés, juh és kecske vágásakor az állatot el kell kábítani. A kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie, amely addig tart, amíg a levágást követően az állat ki nem vérzik.
De nem csak az állatvédelmi, hanem a higiéniai előírásokra is figyelnünk kell saját egészségünk érdekében. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Rendelete szerint a házi vágás során előállított termékek, így a magánfogyasztásra kerülő házi sertés friss húsának trichinella féregtípus vizsgálatát a tulajdonosnak saját költségére állatorvossal el kell végeztetnie, aki a vizsgálat eredményéről igazolást ad.
(Lezárva: 2008. 11. 14.)
Vasárnap országos népszavazás lesz. Miért van erre szükség? Nem az Országgyűlés jogosult egyedül dönteni jogalkotási kérdésekben? Egyébként köteles-e egyáltalán az Országgyűlés figyelembe venni a népszavazás eredményét?
Alkotmányos alapelv a szabad, demokratikus államokban, hogy a hatalom birtokosa a nép; azaz a nép egészét, a választópolgárokat illeti a törvényhozó hatalom. Azonban a nagy államokban, több millió szavazópolgár mellett keresztülvihetetlen, hogy minden kérdésben közvetlenül a nép döntsön. Ezért amit a nép nem tud maga megtenni, azt az általa választott képviselők útján kell megtennie, a nép hatalmát elsősorban választott képviselői útján gyakorolja.
De a demokratikus hatalomgyakorlás része maradt az is, hogy az ország sorsát érintő fontos ügyek eldöntésében a nép közvetlenül, szavazás útján is részt vehet. Ez a biztosítéka, hogy a nép akaratát képviselők ne szakadjanak el a nép valós akaratától, a népképviselők döntését a népakarat korrigálhassa.
Az Országgyűlés tehát nem kizárólagosan, csak elsősorban jogosult jogalkotási kérdésekben dönteni. Ha azt kettőszázezer választópolgár kezdeményezi, a döntési jogkör a nép kezébe kerül.
Ahhoz, hogy a népszavazást olyannak lehessen tekinteni, mint amely a nép akaratát ténylegesen képes megmutatni, szükséges, hogy a nép, azaz a választópolgárok jelentős része kinyilvánítsa akaratát a szavazás során. Az Alkotmány szerint az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, azaz akkor tekinthető úgy, hogy a nép közvetlenül döntést hozott az adott kérdésben, ha a szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Ebben az esetben viszont a népszavazási döntés a képviselők döntése felett áll, az az Országgyűlést kötelezi, a képviselők pusztán végrehajtói szerepbe kerülnek.
(Lezárva: 2008. 04. 28.)
Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!