iroda@drszatmari.hu
Betéti társaságokkal kapcsolatos kérdések
Mi kell ahhoz, hogy bt-t alapítsak?
A betéti társaság olyan gazdasági társaság, amelynek legalább kettő tagja van: egy beltag, aki a bt által megfizetni nem tudott tartozásokért a teljes magánvagyonával felel, és egy kültag, aki csak a bt induló vagyonába befizetett összeget veszítheti el a működés során. Elsőként tehát, ha bt-t kíván alapítani, egy társat kell találnia a vállalkozáshoz.
Az induló vagyon minimális mértékére előírás nincsen, ha szélsőségesen fogalmazunk, azt mondhatjuk, hogy akár egy forinttal is megalapítható egy bt. Az induló vagyonhoz mind a beltag, mind a kültag köteles hozzájárulni, természetesen a vagyoni hozzájárulások mértéke eltérő lehet. A vagyoni hozzájárulásnak nem kell feltétlenül pénznek lennie, apport (ingatlan vagy más vagyontárgy, vagyoni értékű jog) is lehet vagyoni betét.
Ezen túl kell, hogy legyen egy hivatalos székhelye is a társaságnak, és egy olyan cégnevet is kell választani, amely minden más már bejegyzett társaság nevétől egyértelműen különbözik.
Az alapításhoz ezt követően jogászi közreműködésre is szükség van: a bt társasági szerződését csak közjegyző, ügyvéd vagy az alapító jogtanácsosa szerkesztheti. Végül az eljárást a cégbírósági bejegyzés zárja.
A betéti társaság alapításánál leginkább azt kell fontolóra venni, hogy a bt mögött a beltagok saját teljes vagyonukat kockáztatják, míg a kft esetén ilyen mögöttes felelőssége a tagoknak nincs – viszont kft esetén a minimális induló vagyon ötszázezer forint.
(Lezárva: 2010. 08. 19.)
Betéti társaságot alapítottam, mert ez a forma az alapításkor nem követelt nagy anyagi ráfordítást, a tevékenységem eredményessége pedig csak a szakmai tudásomtól függ. A beltag én lettem, és megkértem gyerekkori barátomat, hogy legyen ő a kültag. Biztosítottam, hogy semmi feladata nem lesz a céggel, kockázata sem nagyon, sőt, még az induló tőke rá eső felét, 5000,- Ft-ot is befizettem helyette. Most felmondta a tagságát, és a felhalmozott vagyon felét követeli. Lehetséges ez?
A betéti társaság valóban egy olyan cégforma, amelyben a tagsági viszony nem csak a részesedés értékesítésével, hanem rendes felmondással, három hónapos felmondási idővel is megszüntethető.
A társaságtól megváló taggal a tagsági jogviszonya megszűnésének időpontjában fennálló vagyoni állapot szerint el kell számolni: a kilépő tagot a társaság saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság induló tőkéjéhez. Ha az induló vagyont fele részben ő szolgáltatta, akkor a vagyonnövekmény felének a kiadását is követelheti, és azt három hónapon belül pénzben ki is kell fizetni neki.
Ezen nem változtat az sem, hogy a kültag nevében befizetett pénzt a beltag adta kölcsön. Ez alapján legfeljebb a kölcsönösszeg visszakövetelésére van lehetőség. Az ilyen helyzetek elkerülésére a társasági szerződés kidolgozásánál van lehetőség: a társasági törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a tagok ne vagyoni hozzájárulásuk arányában, hanem eltérő mértékben részesedjenek a társaság eredményéből, úgy is határozhatnak, hogy a Bt tevékenységében szerepet nem vállaló tag a nyereségből is csak minimálisan részesedjen.
(Lezárva: 2010. 02. 03.)
Férjem beltagként saját Bt.-jében dolgozott. Halálával a Bt. gazdálkodása is megrendült, veszteségesre fordult. Most a kültag azzal a követeléssel lépett fel velem szemben, hogy mint a beltag örököse, vegyem ki a részem a veszteségek finanszírozásából. Mit tehetek?
A betéti társaság tagjának halálával a tagsági jogviszony megszűnik: a tag halála után keletkező veszteségek így a beltag örökösét még áttételesen sem terhelik.
A meghalt tag örökösétől ugyanis csak azoknak a társasági tartozásoknak a megfizetése követelhető, amelyek a betéti társaság vagyonából nem voltak visszafizethetőek, és amelyek a halál időpontjáig keletkeztek. Az örökös ezekért a Bt. vagyona által nem fedezett, az örökhagyó halála előtt keletkezett tartozásokért is csak a hagyatékban kapott vagyontárgyak értékének erejéig felel, máshonnan származó vagyonával nem. További korlátozó feltétel, hogy a beltag örökösével szemben a Bt. hitelezői követelést csak az örökhagyó halálának időpontjától számított ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthetnek.
A veszteségek finanszírozásából tehát egy olyan Bt.-ben, amelynek nem tagja, amelynek a hasznait sem élvezi, nem kell kivennie a részét.
Ha azonban úgy gondolja, hogy gazdaságilag racionális lenne a Bt. további működtetése, akkor, mint a meghalt beltag örököse, a kültaggal történt megegyezés alapján a Bt.-be tagként beléphet, de ez már szabad elhatározás függvénye.
Ha a Bt.-be tagként nem lép be, az örökössel el kell számolni: a Bt. vagyonából akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben az örökhagyó vagyoni betétje viszonyult a Bt. induló vagyonához.
(Lezárva: 2009. 12. 27.)
Orosz ismerősömmel szeretnénk egy ingatlanforgalmazással foglalkozó Bt.-t alapítani. Az ismerősöm még nincs Magyarországon, június végén tervezi a beutazást, ő lenne a Bt.-ben a beltag. Létrehozhatjuk a betéti társaságot?
Igen, betéti társaságot belföldiek és külföldiek egyaránt alapíthatnak, a belföldiek és külföldiek az alapítás és a társasági tagság szempontjából is azonos feltételek alá esnek. Külföldin pedig nem csak az Európai Unió tagállamainak állampolgárait, hanem valamennyi nem magyar állampolgárt, sőt, valamennyi olyan külföldi szervezetet is értjük, amely bármely állam joga szerint önálló jogi szereplőként értékelhető.
Korlátot egyedül az jelent, hogy betéti társaság beltagja külföldi állampolgár esetén sem lehet 18 év alatti, illetve, hogy egy természetes személy csak egy betéti társaságban vállalhat beltagságot. Ennek magyarázata az, hogy a beltagi pozíció korlátlan felelősséggel jár, és ennek elvállalását sem a kiskorúak terhére nem tartja megengedhetőnek a jogalkotó, sem annak többszöri elvállalását nem kívánja engedélyezni, hiszen a korlátlan felelősség többszöri felvállalása komolytalanná tenné az intézményt. A korlátlan felelősség halmozásának tilalmából fakadóan nem lehet beltag az egyéni vállalkozó és a kkt. tagja sem.
A betéti társaság létrehozásához a tagoknak írásbeli társasági szerződés kell kötniük. Ezt a szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia. Amennyiben a külföldi állampolgár a társasági szerződést külföldön kívánja aláírni, azt úgy teheti meg, ha aláírását a szerződés példányain a magyar külképviseleten (nagykövetségen, konzulátuson) hitelesítteti. Arra is van lehetőség, hogy a külföldi alapító meghatalmazzon egy olyan személyt, aki helyette és nevében aláírja a szerződést. Ebben az esetben a követségen a meghatalmazást kell hitelesíttetnie.
(Lezárva: 2009. 06. 17.)
Mikor célszerű betéti társaságot alapítani?
Vállalkozást szeretnék indítani. Miért válasszam a betéti társaságot?
A betéti társaság az egyik leggyakoribb gazdasági társasági forma Magyarországon, jelenleg több, mint 221 ezer bt. működik.
A betéti társaság igen rugalmas keretet biztosít: mivel a vagyonbevitel minimuma nincs meghatározva, lehetőséget ad arra, hogy alacsony tőkével, a felek által szabadon meghatározott induló vagyonnal kezdje meg működését, alkalmazkodva az alapítók anyagi lehetőségeihez. Alkalmas keretül szolgál kis- vagy változó tőkeigényű tevékenységek gazdaságos beindításához, és vagyongazdálkodása a működés során is szabadabb, kötetlenebb.
Annak azonban, hogy nincs minimálisan kötelező induló vagyon és a tőkekivonás is szabadabban történhet, ára van: a beltag korlátlanul, a saját teljes vagyonával felel a bt. vagyonával nem fedezett tartozásokért. Lehetőség van azonban a korlátlan felelősség elkerülésére is: a kültag a bt.-ben úgy tud tőkét befektetni, hogy csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért azonban nem felel.
A bt. további előnye, hogy lehetőséget biztosít személyes közreműködésre, lehetőség nyílik a tőkebefektetésen túl a személyes munkaerő hasznosítására is.
A személyegyesítő jelleghez igazodik a bt. egyszerű szervezeti felépítése is, így a bt. kimondottan alkalmas a szó szoros értelmében vett kisvállalkozások működtetésére, ahol igen fontos a tagok közötti egyetértés, a kölcsönös bizalom.
(Lezárva: 2008. 11. 10.)
Pár éve alapítottunk egy bt-t. Most el szeretném adni a részesedésem. Kell erről értesítenem a többi tagot?
A betéti társaság tagja társasági részesedését (tagsági jogait és kötelezettségeit) ugyan az új társasági törvény 2006-os hatályba lépése óta írásban megkötött szerződéssel a társaság más tagjára vagy kívülálló személyre átruházhatja, de az átruházáshoz a többi tag beleegyezése is szükséges. Az átruházás ugyanis csak a társasági szerződés módosításával válik hatályossá, a társasági szerződés módosítását pedig valamennyi tagnak alá kell írnia.
Egyoldalú elhatározással a betéti társaság tagja csak akkor válhat meg a társaságtól, ha felmondással él. A bt-ben fennálló tagsági jogviszonyát bármely tag három hónapos felmondási idővel írásban felmondhatja E jog kizárása vagy korlátozása semmis. Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja.
Azonnali hatályú felmondásra is lehetősége van a tagnak, ha a bt valamely más tagja a társasági szerződést súlyosan megszegi vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést, vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.
A felmondó taggal a felmondás időpontjában fennálló állapot szerint el kell számolni, a társaságtól megváló tagot - a társaság és a tag eltérő megállapodásának hiányában - a bt saját tőkéjéből akkora hányadrész illeti meg, amilyen mértékben a vagyoni hozzájárulása viszonyult a társaság cégjegyzékbe bejegyzett tőkéjéhez.
(Lezárva: 2008. 11. 03.)
Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!