iroda@drszatmari.hu
Családjogi, házassági vagyonjogi kérdések
Mire jelent kötelezettséget a keresztapaság? A keresztgyerek hány éves koráig él ez?
A társadalomban a jogon kívül más szabályrendszerek is élnek, az erkölcsi és vallási szabályok is meghatározzák az emberek cselekedeteit, a jogszabályokkal ellentétben azonban ezeknek a szabályoknak a betartása a bíróságok, állami hatóságok útján nem kényszeríthető ki.
A keresztszülő a kánonjog szerint az a felnőtt keresztény, aki a keresztelendő gyermeket a szülőkhöz társulva bemutatja a keresztségre, majd segíti abban, hogy keresztény életet éljen. Mivel a gyermek nevelésének kötelessége és joga a vallási szabályok szerint is elsősorban a szülőket illeti, a keresztszülők szerepe a szülők mellett kisegítő jellegű.
A keresztszülőnek a múltban nagyobb volt a szerepe, gyakrabban kellett átvállalnia a nevelést, mint ma, mert az élet válságos helyzeteiben a gyermek könnyebben jutott árvaságra (pl. járványok, háborúk miatt, vagy az anya belehalhatott a szülésbe). Ilyenkor a keresztszülő magához vette a gyermeket, vagy az elvesztett édesapát vagy édesanyát pótolva megkönnyítette számára a nevelkedést.
A hatályos egyházjog szerint a keresztelendőnek lehet keresztapja vagy keresztanyja, illetve a kettő együtt. Ha csak egy keresztszülő van, nem szükséges a keresztelendővel azonos neműnek lennie.
A keresztszülőségnek, mint a keresztgyermekkel való lelki kapcsolatnak nincsen a gyermek életkorához fűződő időbeli határa.
(Lezárva: 2011. 09. 24.)
A férjem alkoholfüggő, és két gyermekemmel nem érzem magunkat biztonságban, félek, hogy jelzáloghitelt vesz fel a házunkra. A tulajdonjog rám eső részét hogyan tudom visszaszerezni? Kihez fordulhatok?
A házastársi vagyonközösséget a bíróság a házasság, a házassági életközösség fennállása alatt is bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.
A kérelemnek a bíróság akkor ad helyt, ha a vagyonközösség megszüntetésének fontos oka van. Tipikusan ilyen fontos ok lehet, ha a másik házastárs káros vagyonjogi hatásokat is eredményező magatartása miatt a vagyonközösség fennállása a kérelmező részére méltánytalan hátrányt jelentene (például a házastárs folyamatosan nagy kockázattal járó és veszteséget eredményező tevékenységet folytat, vagy jelentős anyagi kiadással járó szenvedélye van, stb.).
A házastársi vagyonközösség megszűnésének az a jogkövetkezménye, hogy a végzés jogerőre emelkedését követő hó utolsó napját követően - amely időre helytadás esetén a bíróság a vagyonközösséget megszünteti – a házastársak saját jövedelme, saját vagyonszerzése az illető házasfél különvagyona lesz, az ahhoz kapcsolódó kezelési, rendelkezési joggal és felelősséggel. Harmadik személyekkel szemben megszűnik a házastársaknak az egymás ügyleteiért való korlátozott felelőssége, és az ügyletkötésben részt nem vevő házastárs hozzájárulásának a vélelmezése.
A vagyonközösség jövőre nézve történő megszüntetése mellett külön kell kérni a bíróságtól a házasság alatt keletkezett közös vagyon megosztását. A házastársak a házastársi vagyonközösségben 50-50 % arányban szereznek közös tulajdont.
(Lezárva: 2011. 01. 18.)
Mikor házasságot kötöttem a férjemmel, a nevén volt egy telek, melyre közösen építtettünk házat. Most 16 év után a férjem azt mondja, ő az egyedüli tulajdonos, a tulajdoni lapra is csak ő van bejegyezve. Elvesztettem mindent?
A házasság megkötésével a házastársak között – ha nem kötnek egymással házassági vagyonjogi szerződést - a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, melyben mindaz a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül, amit a házassági életközösség ideje alatt szereznek.
Nem kerül tehát a törvény alapján a közös vagyonba a házasságkötéskor már megvolt vagyontárgy, az a házastárs különvagyonát képezi.
A telek így a házassági életközösségben is a férje kizárólagos (1/1) külön tulajdona maradt.
Az épületet viszont már a házassági életközösségük idején hozták létre, így az a törvényi főszabály alapján osztatlan, egyenlő arányú (1/2-1/2) tulajdonukba került.
Mivel a férje külön tulajdonában álló telken építkeztek közösen, a máséra építés törvényi következményeként a telek és az épület együttesen is közös tulajdonukba került. A ráépítés alapján már a telket és a házat együttesen magában foglaló új közös tulajdonban a férje tulajdoni hányadát a telek forgalmi értéke és a fele részben az ő tulajdoni hányadát képező ház forgalmi értékének az alapján kell meghatározni, tehát az ő tulajdoni hányada ennek alapján 1/2 részt meghaladó lesz. A fennmaradó tulajdoni hányad azonban Önt illeti.
(Lezárva: 2011. 01. 11.)
Feleségemmel építési telket vásároltunk, de az építkezés költségét 80 százalékban én fizetem. Lehetek én jogszerűen az ingatlan 80 %-os tulajdonosa?
Igen, a férj és a feleség szerződésben megállapodhat abban, hogy a felépített lakóházon az építkezés költségeihez történő vagyoni hozzájárulásuk arányában szerezzenek közös tulajdont.
A házastársak által a házastársi életközösség tartama alatt akár együttesen, akár külön-külön szerzett vagyon ugyanis csak akkor kerül 50-50 % arányban közös tulajdonukba, ha ettől eltérően nem állapodnak meg.
A megállapodás lehet egy-egy vagyontárggyal kapcsolatos, de a házastársak teljes egészében is kizárhatják azt, hogy közöttük házastársi vagyonközösség jöjjön létre. Rendelkezhetnek például úgy, hogy vagyoni viszonyaikat egymástól teljesen, minden tekintetben elkülönítik és a házastársak egyikének vagyonszerzése sem hat ki a másik vagyonára, semmilyen vagyoni kapcsolat nem jön létre közöttük.
A házastársak a vagyonelkülönítés esetén vagyonukat önállóan használják és kezelik és egymás tartozásáért a házassági vagyonjog szabályai alapján nem felelnek.
De, mint ahogy a házastársi vagyonközösség esetén lehetősége van a házastársaknak arra, hogy az egyes vagyontárgyak feletti tulajdoni arányokat a törvénytől eltérően rendezzék, úgy a vagyonelkülönítés sem zárja ki, hogy a vagyonelkülönítésben élő házastársak egyes vagyontárgyakra nézve közös tulajdont szerezhessenek.
A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.
(Lezárva: 2009. 06. 30.)
1998-ban költöztünk össze az élettársammal. 2000-ben került a nevére a lakásunk, amit azóta szépen be is rendeztünk. Van egy 5 éves kisfiunk. Segítséget szeretnék kérni, hogy kicsit tisztában lássak a jövőmet illetően: elég rossz a kapcsolatom a párommal, nagyon úgy néz ki, nem sokáig leszünk már együtt. Milyen jogaim vannak?
A Polgári Törvénykönyv rendelkezése szerint az élettársak együttélésük alatt közös tulajdont szereznek. Ez azt jelenti, hogy mindabban a vagyonban, amit együttélésük alatt szereznek meg, mindketten tulajdonosok lesznek, még akkor is, ha az egyes szerződésekben csak ez egyikük van feltüntetve, mint szerződő fél. Így ha például az ingatlan-nyilvántartásban csak az egyikük került bejegyzésre, az nem jelenti, hogy a másik élettársnak ne lehetne tulajdoni igénye a lakás vonatozásában.
Az élettárs ugyanis az együttélés kezdetétől fogva a szerzésben való közreműködése arányában minden új vagyontárgyon tulajdont szerez. A szerzésben való közreműködés arányát vita esetén a bíróság határozza meg. A mérték meghatározásánál a bíróság nem csak az élettársi együttélés teljes időszaka alatt elért jövedelmeket tárja fel és veti egybe, hanem az élettársak által kifejtett egyéb tevékenységeket, így a közös gyermekek gondozását, nevelését is. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. Ha a közreműködés aránya a fentiek vizsgálata után nem állapítható meg, azt a bíróságnak a törvény szerint azonos mértékűnek kell tekintenie.
A bíróság az élettársak közötti vagyoni viszonyok rendezése során a méltányos elszámolásra törekszik, arra, hogy egyik élettárs se legyen kitéve a megrövidítés veszélyének. Az élettárs a kapcsolat megszűnése után a lakáshasználat tekintetében sem kerülhet méltánytalanul nehéz helyzetbe, különösen akkor, ha az élettársi viszony hosszabb ideig tartott és abból gyermek is született.
(Lezárva: 2009. 05. 04.)
A feleségemmel 50-50%-ban közös tulajdonukban áll a házunk. Lehetne csak az egyikünk a 100%-os tulajdonos? Milyen szerződésben ruházhatjuk át a tulajdoni részesedésünket?
Főszabály szerint a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, melyben a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereznek. Nem kerül azonban a törvény alapján a közös vagyonba az a vagyontárgy, amelyet valamelyik házasfél öröklés vagy ajándékozás alapján szerez; az a vagyontárgy sem, amellyel már a házasságkötés előtt rendelkezett, és nem kerülnek közös tulajdonba a személyes használati tárgyak sem. Ezek a házastárs különvagyonát képezik.
Nincs akadálya annak, hogy a házastársak a különvagyon körét megállapodásuk szerint további vagyonelemekkel bővítsék. Egymás közötti vagyoni viszonyaikat közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződéssel rendezhetik, meghatározva azt, hogy mely vagyontárgyak kerülnek a közös-, illetve a férj vagy a feleség különvagyonába.
A házastársi közös vagyont megosztó szerződésen kívül természetesen más jogcímeken, így például ajándékozás útján is átruházható a tulajdonjog. Az átruházási szerződés típusának kiválasztásánál a gyakorlatban nem elhanyagolható szempontot játszanak az illetékszabályok, hiszen a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén illetéket csak akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. Ha ilyen értékkülönbözet az egész vagyon tekintetében nem mutatható ki, nem kell illetéket sem fizetni.
(Lezárva: 2008. 11. 10.)
Évek óta nem láttam a gyermekeimet, a volt feleségem nem is hagyná, hogy látogassam őket. A tartásdíjat pedig hónapról hónapra fizetnem kell. Nagy terhet jelent ez nekem, mert az új családomat is fenn kell tartanom. Ha lemondok az előző kapcsolatból származó gyermekeimről, mentesülhetek a tartásdíj alól?
Ilyen lemondásra nincs lehetőség, az apaság olyan tény, amitől nem lehet „megszabadulni”. A szülő pedig – így az apa is - a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével mindazt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll.
A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja, ez a gyermektartásdíj.
A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt, és annak összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában állapítja meg, de döntésénél figyelembe veszi a szülők jövedelmi és vagyoni viszonyait, a szülők által eltartott más gyermekeket, és a gyermek tényleges szükségleteit és esetleges saját jövedelmét is. A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg.
Amennyiben a bíróság ítéletét követően a felek körülményeiben lényeges változás következik be, a tartásdíj mértékének megváltoztatását lehet kérni.
Természetesen, ha maga az apaság ténye vitás, és a bíróság megállapítja, hogy nem az addig hivatalosan apának tekintett személy a gyermek apja, az apasággal járó kötelezettségekkel, így a tartásdíjjal sem kell számolni.
(Lezárva: 2008. 04. 30.)
12 évvel ezelőtt elváltam. Eddig a volt férjem rendszeresen fizette a gyermektartást. A napokban felhívott, hogy elvesztette a munkáját, és amíg nem talál másik állást nem tud fizetni. Ez hónapokba is beletelhet. Megértem, de nekem is szükségem van a pénzre (a gyermekem tartósan beteg). Hallottam, hogy ilyen esetben az állam megelőlegezi a gyermektartást. Valóban igaz ez? Kihez kell forduljak?
A gyermektartásdíj állami megelőlegezésére van lehetőség. A jogosultságot a gyámhivatal akkor állapítja meg, ha a bíróság által meghatározott tartásdíjat nem fizetik meg és annak behajtása átmenetileg lehetetlen is. A gyámhivatal a gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg. Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén.
A gyermektartásdíj megelőlegezésének további feltétele, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét, és a gyermeket gondozó szülő egyéb vagyonára tekintettel sem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani.
A gyámhivatal a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart.
A gyámhivatal határozata alapján a - székhelye szerinti - települési önkormányzat jegyzője a gyermektartásdíj megelőlegezését a központi költségvetés terhére biztosítja.
A megelőlegezett összeget a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személynek az állam részére kamatosan meg kell térítenie.
(Lezárva: 2008. 04. 28.)
Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!