iroda@drszatmari.hu
Szolgalommal kapcsolatos kérdések
A Békés Megyei Hírlap május 11.-i számában olvastam a "Közútról nem lehet bejutni a telekre" című cikket. Nekem a szántómon jár keresztül a szomszéd föld tulajdonosa. Ilyenkor mi az eljárás? Köteles vagyok gépkocsi bejáratot biztosítani, vagy csak gyalogos átjárást? Milyen szélességű utat kell adnom? A szomszéd cseréptörmelékkel is le akarja szórni az átjárót. Megteheti?
A bírói gyakorlat szerint a törvényen alapuló szolgalom elsődlegesen gyalogos közlekedésre ad jogot, gépjárművel történő átjárásra csak akkor, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges.
A mezőgazdasági műveléshez valószínűsíthetően gépek használata is szükséges, de a jogosultnak bizonyítania kell, hogy a gépjárművel történő átjáráshoz nagyobb érdeke fűződik, mint a kötelezettnek ahhoz, hogy gépkocsiúttól mentesen használhassa az ingatlanát.
Az átjárás során, történjen az akár gyalogosan, akár gépen, mindig a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni. Az út nem lehet a szükségesnél szélesebb vagy ésszerűtlen irányú, annak leburkolásánál is a szolgáló telek birtokosának érdekeit kell nyomatékosan figyelembe venni. Ha azt a szolgáló telek birtokosa nem akarja, a szolgalom jogosultja a cseréptörmeléket az útra csak akkor szórhatja le, ha igazolni tudja, hogy e nélkül a földjére bejutni nem tud.
Az út fenntartásának költségei a feleket a használat arányában terhelik, ha pedig a jogosult az átjárás során kárt okozna, köteles azt megtéríteni.
(Lezárva: 2010. 06. 02.)
Édesapám halála után 2005-ben örököltem egy belterületi telket. A terület megtekintését követően szembesültem azzal, hogy a telekre nincs közvetlen út, bejárás, az utcáról megközelíthetetlen. Hogyan oldható meg a bejutás? Ennek biztosítása nem a helyi önkormányzat kötelezettsége és költsége?
Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult a telkére földjeiken átjárjon. Ezt a jogosultságot nevezzük szolgalmi jognak. A bejutás tehát valamely szomszédos telek használata útján oldható meg.
Az átjárási szolgalomhoz való jog a fenti feltételek fennállása esetén a törvény erejénél fogva létrejön, ahhoz hatósági határozat nem szükséges, a jog gyakorlásának módját pedig a felek szerződésben konkretizálhatják. Ennek sikertelensége, vita esetén a bíróság – tehát nem az önkormányzat - dönt.
Ha a vita azzal kapcsolatos, hogy a telekre - amely megfelelő közúttal összekötve nincs - a bejárás többféle módon is megoldható, a bíróságnak minden lehetőséget megvizsgálva kell megállapítania, hogy melyik az az ingatlan, amelyiken az átjárás a legcélszerűbben és a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosának legkisebb érdeksérelmével megoldható. A bíróságnak arról is rendelkeznie kell, hogy az átjárást a jogosult az ingatlan melyik részén, milyen útvonalon és milyen terjedelemben gyakorolhatja.
A szolgalom gyakorlása ingyenes, de ha az valamilyen építmény, például kapu vagy járda közös használatával jár, a fenntartás költségei a feleket a használat arányában terhelik. Az önkormányzat költségviselésre nem köteles.
(Lezárva: 2010. 05. 04.)
Kertes házat vásároltunk. A beköltözés után tapasztaltuk, hogy szomszédaink a kertünkön keresztül állnak be garázsukba. Arra hivatkoznak, hogy az ő telkükön nincs utcára nyíló kapubejáró kialakítva és az előző tulajdonos engedélyezte számukra az átjárást. Így szolgalmi jogot szereztek, amely alapján igénybe vehetik a telkünket. Minket zavar az átjárás, szeretnénk kerítést építeni a két telek között. Van jogunk erre?
Szolgalmi jog alapján más telkén átjárni csak akkor szabad, ha valakinek a telke nincs összekötve megfelelő közúttal. Ha a telekre az utcáról történő közvetlen bejárás megoldható, akkor a szomszéd telkén átjárni nem lehet. Önmagában az, hogy valakinek a telkén kapubejáró nincs kialakítva, nem vezethet a szomszéd telkének használatára. Ez akkor is így van, ha a kapubejáró kialakítása nyilvánvalóan költségekkel és területrendezési feladatokkal jár. Az átjárási szolgalom ugyanis nem azt illeti meg, akinek a másik telkén átjárni kényelmesebb, mint a sajátját átalakítani, hanem azt, akinek a telkére közútról a bejutás más módon nem biztosítható, csak a szomszéd telkén keresztül.
Ha azonban a telek nincs összekötve közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy szolgalmi jog alapján telkükön átjárjanak. Ilyenkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a bírói gyakorlat szerint a törvényes átjárási szolgalom elsősorban gyalogos közlekedést biztosít, gépkocsival történő közlekedést pedig csak akkor, ha az az ingatlan rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges. Tehát a gépkocsival történő átjáráshoz bizonyítani kell, hogy az ahhoz fűződő érdek súlyosabb és méltányolhatóbb, mint a szomszéd ahhoz fűződő érdeke, hogy gépkocsival való átjárástól mentesen használhassa az ingatlanát.
A kerítés létesítésével kapcsolatban a helyi építési szabályok az irányadók.
(Lezárva: 2010. 05. 04.)
Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!