Öröklési kérdések

Két testvérem egy háztartásban él édesanyámmal, akivel tartási szerződést kötöttek. Ezzel így a későbbi öröklésből kizártak. Valóban így van? Mit lehet tenni?

Saját életében mindenki szabadon határozhat arról, hogy a tulajdonában lévő pénzét mire költi, vagy a nevén lévő ingatlant kire kívánja átruházni. A jogalkotó – például a kötelesrész intézményén keresztül – csak a halál esetére szóló vagyonjogi döntések esetében állít fel korlátozó szabályokat a végrendelkezés szabadságával szemben.

Életében azonban mindenki, többféle jogcímen, így akár adásvételi, akár tartási szerződés címén is átruházhatja vagyonát, ingatlanát. Ha valaki a teljes vagyonát még életében szétosztja, feléli, természetesen utána az örökösök javára hagyaték már nem marad.

A tartási szerződés lényege az, hogy a tartásra jogosult többnyire valamilyen vagyoni juttatás fejében az eltartótól megfelelő ápolást, gondozást, gyógyíttatást és illő temetést igényelhet.

A tartásért kapott ellenszolgáltatás – szemben például az öröklési szerződéssel – a szerződés megkötésének időpontjában átszáll az eltartó tulajdonába.

Ezért a törvény lehetőséget ad arra, hogy ha a jogosult tartása fejében a tulajdonában levő ingatlant a kötelezettre átruházza, arra az ingatlan-nyilvántartásba tartási jogot jegyezhessen be a tartásra jogosult. Tartási joga alapján a jogosult a tartási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlanból a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kielégítést kereshet.

(Lezárva: 2011. 02. 07.)

Testvéremmel betétkönyvet örököltem. Kivenném a pénzt, de a testvérem nem, a bank ezért nem lép semmit. Mit lehet tenni?

Ha testvérével közösen örökölték a takarékbetétet, mindketten egyetemlegesen jogosultak a takarékbetét feletti rendelkezésre.

A bank felé a rendelkezési jogot a jogerős hagyatékátadó végzés és a betétről kiállított okmány birtokában – mely a betét összegét, időtartamát, kamat és egyéb feltételeit okiratként bizonyítja – lehet gyakorolni. A takarékbetéti szerződésen alapuló követelés (betéti összeg, kamat, illetve esetlegesen a nyeremény ellenértékének kifizetése) nem évül el.

A bank tehát, amennyiben Ön a fenti okiratok birtokában úgy rendelkezik, hogy az Önnek járó összeget fel kívánja venni, a kifizetést nem tagadhatja meg.

Az összeg a takarékbetét-szerződés szerinti lekötési idő előtt is felvehető. A pénzintézet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után - a tényleges elhelyezés idejére - járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát fizeti ki.

Egy adott bank a takarékbetét-szerződés megkötésekor esetlegesen speciális szabályokban is megállapodhatott a betét elhelyezőjével, ezek az esetleges speciális szabályok a szerződésből, illetve a pénzintézet üzletszabályzatából és általános szerződési feltételeiből ismerhetőek meg, amelyeket a bank köteles közzétenni.

(Lezárva: 2011. 01. 18.)

Egyik dédnagyszülők szerinti rokonom elhunyt, de a törvényre hivatkozva azt mondták, hogy mivel nem volt nagyszülők szerinti rokona, az állam örököl tőle mindent. Valóban így van?

Az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg. Az állam csak akkor, ha az örökhagyó örökösnevezési jogával nem élt, de akkor is csak az utolsó sorban lehet örökös.

A törvényes öröklés általános rendje szerint ugyanis az örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Ha leszármazó nincs, akkor a házastárs örököl. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói (tehát a testvérek és az ő leszármazóik) örökölnek.

Leszármazóknak, házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülői. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói (tehát nagybácsik, nagynénik és az ő leszármazóik) örökölnek ugyanúgy, mint a kieső szülő helyén ennek leszármazói.

Ha azonban az örökhagyótól sem a nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó oldalrokona nem örökölhet, törvényes örökösök kizárólag az örökhagyó távolabbi felmenői. A hatályos magyar jog a nagyszülőkön túli felmenők leszármazóit nem tekinti törvényes örökösnek.

Az oldalrokonok öröklési joga tehát valóban a nagyszülői leszármazók körével lezárt.

Ha sem végintézkedés, sem a törvényes öröklés rendje alapján örökös nincs, a hagyaték az államra száll.

(Lezárva: 2010. 12. 03.)

Három gyermekem van, de csak kettővel tartom a kapcsolatot. A harmadik fiam szeretném kihagyni az öröklésből. Milyen lehetőségeim vannak erre? Elég, ha végrendeletben rendelkezem erről?

Valós igény, hogy saját vagyona sorsáról mindenki halála esetére is önmaga szeretne dönteni. Ezt azonban egy másik természetes igény, a legközelebbi hozzátartozókról való gondoskodás követelménye korlátozza: az Ön vagyonából a törvény erejénél fogva minden gyermekének legalább kötelesrész jár.

Kötelesrész címén a leszármazót annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

Ez alól egyetlen kivétel létezik: ha az örökhagyó végrendeletében kitagadással él.

Kitagadásnak azonban csak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó utáni öröklésre érdemtelen (mert például az örökhagyó életére tört), vagy az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el (az örökhagyó testi épsége vagy vagyona ellen követett el bűncselekményt), az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el.

Kitagadásra adhat alapot az is, ha az egyébként kötelesrészre jogosult az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, ha erkölcstelen életmódot folytat, vagy ha jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték.

A végintézkedésben a kitagadás okát kifejezetten meg kell jelölni, a kitagadás pedig érvényét veszti, ha okát az örökhagyó megbocsátotta.

(Lezárva: 2010. 12. 03.)

Édesanyám végrendeletet írt, amikor másodszor megházasodott. Lehetséges, hogy így semmit sem juttat nekem majd a vagyonából?

Jogos igény, hogy az általa megteremtett vagyon sorsáról mindenki halála esetére is önmaga dönthessen. A jogalkotó ezt a természetes szabadságot azonban egy másik természetes igény, a legközelebbi hozzátartozókról való gondoskodás követelményére tekintettel korlátozza: a végintézkedés hiányában törvényes örökös leszármazókat, illetve házastársat (vagy esetlegesen a szülőket) az örökhagyó vagyonából kötelezően részesedés illeti meg.

Édesanyja vagyonából tehát Önnek a törvény erejénél fogva kötelesrész jár: kötelesrész címén a leszármazót annak fele illeti, ami neki - a kötelesrész alapja szerint számítva - mint törvényes örökösnek jutna.

Ez alól egyetlen kivétel létezik: ha az örökhagyó végrendeletében kitagadással él. Kitagadásnak azonban csak akkor van helye, ha a kötelesrészre jogosult az örökhagyó utáni öröklésre érdemtelen (mert például az örökhagyó életére tört), vagy az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el (az örökhagyó testi épsége, jó hírneve, személyes szabadsága, vagy vagyona ellen követett el bűncselekményt), az örökhagyó egyenesági rokonainak vagy házastársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el. Kitagadásra adhat alapot az is, ha az egyébként kötelesrészre jogosult az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette, ha erkölcstelen életmódot folytat, vagy ha jogerősen öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték. Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességet durván sértő magatartása miatt is kitagadhatja.

A végintézkedésben a kitagadás okát kifejezetten meg kell jelölni, a kitagadás pedig érvényét veszti, ha okát az örökhagyó megbocsátotta.

(Lezárva: 2010. 05. 04.)

Két lányom van, az egyikük nevére lakást vettem, jelenlegi otthonomat pedig másik lányomnak szánom. Ezt a rendezést mindannyian el is fogadjuk. Kell erről végrendeletet írnom?

Ha az örökhagyó életében a majdani örökösök, a gyermekek között várt örökségük tekintetében egyetértés van, célszerű, hogy a hagyaték sorsát ne egyoldalú végrendeletben, hanem az érdekeltek között együttesen kinyilvánított akarattal létrejött szerződésben rendezzék.

Előnye a szerződésnek, hogy míg a végrendelet szigorú formai követelményekhez kötött, és erre alapozottan is széles körben megtámadható, addig a várt örökségről kötött szerződést formai követelményként csak az írásba foglalási kötelezettség terheli.

A szerződéses rendezés azért is előnyös lehet, mert ezzel a kötelesrészi igények is alapjukat veszthetik: míg végrendelkezés esetén kötelesrész címén a törvényes örökös leszármazót annak a fele része, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – törvényes örökösként járna, akkor is megilleti, ha az örökhagyó őt semmilyen juttatásban nem kívánja részesíteni, addig, ha szerződésben saját maga az örökségből való részesedésről lemond, kötelesrészi igényt sem érvényesíthet.

A várt örökség tárgyában kötött szerződés tartalmi szempontból is szabadabb, lehetőséget nyújt például arra, hogy abban a hagyaték sorsán felül mást, így például tartási kötelezettségeket is rendezzenek: a leszármazók a szerződésben kimondhatják, hogy egyikük ugyan az örökségből nem részesedik, de az örökhagyó tartásához sem járul hozzá, hanem a tartást és a gondozást a másik leszármazó teljesíti.

(Lezárva: 2010. 02. 22.)

Huszonöt éve váltam el férjemtől, gyermekeink akkor kettő és öt évesek voltak. Volt férjem gyermektartást nem fizetett. A közelmúltban elhalálozott, az önkormányzat állami költségen eltemettette. A gyerekek ezt követően felszólítást kaptak, hogy fizessék ki apjuk köztemetésének költségeit. Jogos ez a követelés?

Az eltemettetéséről való gondoskodás elsősorban az elhunyttal elhalálozása előtt együtt élő házastárs, élettárs, illetve az örökösök kötelessége.

Közköltségen történő eltemettetéséről a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere csak akkor gondoskodik, ha a halálesetet követő 30 napon belül az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik: vagy ha nincs ilyen, az eltemettetésre köteles személy.

Eltemettetésre köteles személy akkor nincs, ha az elhunytnak sem házastársa, sem élettársa, sem végrendeleti örökösei, sem törvény szerint öröklő hozzátartozói nem voltak, és halála előtt szerződést sem kötött senkivel temetésének elvállalására.

Láthatjuk tehát, hogy az elhunyt gyermekei – ha az elhunytnak házastársa, élettársa nem volt, és eltemettetésére ő maga szerződést sem kötött – kötelesek lehetnek a temetés költségeinek viselésére.

Kötelezettségük fennállása attól függ, hogy a gyermekek részesülnek-e az elhunyt hagyatékából. Amennyiben igen, az általuk örökölt hagyaték erejéig kötelesek megtéríteni a temetés költségeit az önkormányzatnak, hiszen ebben az esetben az önkormányzat csak közpénzből előlegzi, hitelezi a temetési költségeket.

Fontos, hogy az örökösök csak a rájuk szállt hagyaték erejéig felelnek a temetési tartozásokért. A temetési tartozás az örökhagyó hátrahagyott tartozásának minősül, az örökhagyó tartozásaiért pedig fedezetül életében is csak saját vagyona szolgált, és ez így marad akkor is, ha e vagyon tekintetében időközben jogutódlás, öröklés következett be. Az örökös a hagyatéki hitelezővel, az önkormányzattal szemben csak az örökhagyó vagyonával, illletve annak hozzá jutott részével felel.

(Lezárva: 2009. 09. 27.)

Férjemmel tíz hektár szántóföldünk van. Ha a férjem meghal, a szántóföldre is bejegyzik az özvegyi jogot vagy az teljes egészében a gyerekeké lesz?

Ha az örökhagyó vagyonának sorsáról maga nem intézkedett, akkor a törvény szerint örökösei gyermekei lesznek, méghozzá fejenként egyenlő arányban, de a magyar öröklési jog ősi szabálya szerint az özvegy, mint az örökhagyó egyik legközelebbi hozzátartozója is örököl: haszonélvezeti jogot szerez a gyermekek tulajdonába kerülő hagyaték egésze, így a termőföld felett is.

Az özvegyi jognak az a célja, hogy a házastárs megtarthassa az örökhagyó életében megszokott környezetét és lehetőleg fenntarthassa korábbi életszínvonalát. Amennyiben ehhez nem szükséges az egész hagyatékon fennálló haszonélvezet, a leszármazók a haszonélvezeti jog korlátozását kezdeményezhetik.

A haszonélvezet meghatározott vagyonelemekre korlátozásáról a bíróság dönt. A korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit a korábbi színvonalon biztosítsa, figyelembe véve az özvegy saját vagyonát, munkájának eredményét, valamint az esetlegesen általa örökölt vagyontárgyakat is.

Az özvegy által lakott lakáson és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog kivételével az özvegyi haszonélvezeti jog megváltását is lehet kezdeményezni. Megváltás esetén a házastársat örökrész illeti meg: a hagyatékból akkora rész lesz tulajdona, amelyet mintha az örökhagyó gyermeke lenne, törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne.

(Lezárva: 2009. 09. 27.)

Szeretnék érdeklődni, hogy abban az esetben, ha a szülőknek nincs semmijük (lakás, autó, telek, stb.), viszont felhalmoztak rengeteg adósságot különböző bankok felé, viszont munkahelyük sincs (még aktív korúak), haláluk esetén, ami ugye bármikor bekövetkezhet egészséges embereknél is, a gyermekeik örökölhetik-e az adósságaikat és milyen formában?
Válaszukat előre is köszönöm!

Nem, a szülők adósságai nem terhelik gyermekeik önálló boldogulását: az örökhagyó adósságaiért csak az örökhagyó vagyona szolgál fedezetül. Ez azt jelenti, hogy az örökös az örökhagyó tartozásaiért csak a hagyaték erejéig, a hagyatékba tartozó vagyontárgyakkal, illetve azok értékével felel.

A hitelezők csak az örökösre hagyatékként átszálló vagyonra vonatkozóan terjeszthetnek elő igényeket, az örökös más, nem az öröklés révén szerzett vagyonát követelésük kielégítésére nem vehetik igénybe. Az, hogy mi tartozik a hagyatékba, megállapítható a hagyatéki leltárból, illetve a hagyatékátadó végzésből. Ha ezek szerint az örökhagyónak nincs semmilyen pozitív vagyona (sem lakás, sem autó, sem telek, sem stb.) csak adóssága, akkor a hitelezők fedezet nélkül maradtak, az örököstől nem követelhetnek semmit. Ebben az esetben az örökös gyakorlatilag olyan helyzetbe kerül, mintha nem örökölt volna semmit.

Az örökösnek egyébként, ha az öröksége „nem kívánt”, arra is általános törvényi lehetősége van, hogy az örökséget visszautasítsa. Az örökség visszautasítása az örökös egyoldalú nyilatkozata, amelyben kifejezésre juttatja, hogy nem kíván örökölni, nem kíván a hagyatékban részesedni. A visszautasító nyilatkozat nem címzett jognyilatkozat, azt akár a közjegyző előtt, akár a hagyatéki eljárás során, vagy azon kívül is meg lehet tenni. A nyilatkozat megtétele sem alakszerűséghez, sem határidőhöz nincs kötve.

(Lezárva: 2009. 08. 06.)

Ha a gyerekem az örökös, akkor 20 millió forintig nem kell öröklési illetéket fizetnie. Ha végrendeletben az unokámat örökösnek nevezem, neki kell fizetnie?

Az unokának kell illetéket fizetnie, az illetéktörvény szerint ugyanis az unoka a második öröklési csoportba tartozik, rá nem terjed ki a törvénymódosítással bevezetett illetékmentesség. Ez alól egy kivétel van: nem kell illetéket fizetnie az örökhagyó háztartásában eltartott szülő nélküli unokának.

Az illetékmentesség egyébként csak az illetékbesorolás alapján elsőfokú örökösként meghatározott személyekre, az örökhagyó gyermekére, házastársára, szülőjére terjed ki.

Fontos megjegyezni azt is, hogy a mentesség korlátozott: csak az örökös által megszerzett 20 millió forintot meg nem haladó értékű lakás (vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: például haszonélvezet) mentes az illetékkötelezettség alól, illetve amennyiben a megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, mentesülhetnek az egyéb öröklési illeték alá eső vagyontárgyak is.

Ha valaki 20 millió forintnál többet örököl, a 20 millió forintot meghaladó rész után meg kell fizetnie az illetéket. Amennyiben azonban több elsőfokú örökös van, akkor azok mindegyikére érvényes a 20 millió forintos illetékmentességi keret, vagyis ha négy első fokú örökös örököl 80 millió forint alatt, nem kell egyikőjüknek sem illetéket fizetnie az öröklés után.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

(Lezárva: 2009. 02. 05.)

Otthon, magam is írhatok végrendeletet? Mire kell figyelnem? Melyik a jobb, ha otthon, vagy ha ügyvéd, közjegyző előtt végrendelkezünk?

Önállóan is lehet végrendelkezni. A saját kezűleg írt végrendelet akkor érvényes, ha azt a végrendelkező elejétől a végéig maga írja és aláírja. Íráson ilyenkor a szó szoros értelmében vett kézírást értjük, így a gépírás (számítógépes nyomtatás) akkor sem számít saját írásnak, ha az maga egyébként a végrendelkezőtől származik.

A végrendeletnek tehát leírásában az örökhagyótól kell származnia, tartalmilag pedig a végrendelkező halála esetére szóló akaratának, a végrendeleti minőségnek egyértelműen ki kell tűnnie belőle.

A végrendelet tartalmi elemei közül a legfontosabbak az örökösnevezés és az örökrész meghatározása. Az örökhagyó végrendeletében egy vagy több örököst nevezhet. Több örökös örökrészét meghatározhatja hányadrészek szerint (1/2 és 1/4,1/4 stb.), de feloszthatja közöttük a hagyatékot vagyontárgyak szerint is.

A végrendelet ezen túl számos okból érvénytelennek minősülhet. Így például, mivel a végrendelet az egyik legszemélyesebb jogi erejű nyilatkozat, két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.

A végrendeletnek egészen pontosnak, egyértelműnek, érthetőnek kell lennie. Különösen így van ez feltételhez kötött juttatás esetén. Az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel érvénytelen, és tilos az is, hogy az örökhagyó a részesítést jogellenes feltételhez (például hogy az örökös álljon bosszút az örökhagyó haragosán) kösse.

A végrendeletek érvényességét szigorúan vizsgálják, ezért amennyiben lehetőség van rá, a végrendelkezőnek érdemes ügyvédhez, közjegyzőhöz fordulnia.

(Lezárva: 2009. 02. 05.)

Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam?

Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei lesznek, méghozzá fejenként egyenlő arányban. A házasságból és a házasságon kívül született gyermekek között ugyanis a törvény öröklési jogi szempontból nem tesz különbséget.

Természetesen örökség címén csak az a vagyon száll át az örökösökre, amely halála időpontjában az örökhagyót megillette. Így ha például a családi ház az örökhagyó és felesége közös tulajdonában állt 1 - 1 részben, a ház tulajdonjogának eszmei 1 hányada száll át a két gyermekre egyenlő arányban, így 1 - 1 részben lesznek örökösként tulajdonosok a házban.

A magyar öröklési jog ősi szabálya, hogy a hagyaték a leszármazókat illeti, azaz a házastárs, aki az örökhagyó egyik legközelebbi hozzátartozója, abból nem kap részt: de az özvegy haszonélvezeti jogot szerez mindafelett, amit a gyermekek örököltek. Haszonélvezeti jogánál fogva így ő továbbra is jogosult lesz a családi ház egészének birtoklására és használatára, még a két örökös ugyan a ház felének tulajdonosa lesz, de azt a haszonélvező beleegyezése nélkül nem vehetik birtokba és nem használhatják.

De azt, hogy valaki után ki örököl, elsősorban nem a törvény, hanem maga az örökhagyó határozza meg: a törvény csak akkor jelöli ki az örököst, ha az örökhagyó végrendelkezési jogával nem élt.

(Lezárva: 2008. 11. 19.)

Harminchét éven keresztül éltem élettársi kapcsolatban párommal, az utóbbi tíz évben halálig ápoltam. Minden, amit szereztünk, a házunk is, közös tulajdonunkba került. Végrendeletében ő végül mégis minden vagyonát a volt feleségére hagyta. Mit tehetek?

A hatályos öröklési szabályok szerint az élettárs nem törvényes örökös: ha a végintézkedő kifejezetten nem teszi örökösévé, akkor a hagyatékból nem részesül.

Nem tarthat igényt kötelesrészre sem, hiszen az csak olyan személyeket illethet meg, akik az örökhagyó végintézkedése hiányában örökölnének.

Az élettársat, a házastárssal ellentétben özvegyi jog sem illeti meg, azaz nem szerez haszonélvezeti jogot a más által örökölt vagyontárgyak felett.

Így nincs mit tenni, mint elfogadni a végintézkedő akaratát. Valódi jelentősége van annak, hogy egy pár házastársi vagy élettársi kapcsolatban él együtt.

A jövőben, 2009. január 1-jétől bővülni fognak az élettársak jogai. Ha anyakönyvvezető előtt az élettársi kapcsolatuk bejegyzését kérik, akkor a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár.

A bejegyzett élettárs – leszármazók hiányában – törvényes örökös lesz. Ha az örökhagyó végrendeletében vagyonát másra hagyja, köteles részként a bejegyzett élettársat törvényes örökrészének fele illeti meg. A bejegyzett élettárs, ugyanúgy mint a házastárs, örökli majd annak a haszonélvezetét, amit nem ő örököl.

(Lezárva: 2008. 11. 19.)

Idős vagyok. Azt szeretném tudni, hogy otthon magam is végrendelkezhetek-e. Mire kell figyelnem?

Önállóan is lehet végrendelkezni. A saját kezűleg irt végrendelet akkor érvényes, ha azt a végrendelkező elejétől a végéig maga írja és aláírja. Íráson ilyenkor a szó szoros értelmében vett kézírást értjük, így a gépírás (számítógépes nyomtatás) akkor sem számit saját írásnak, ha az magától a végrendelkezőtől származik.

A végrendeletnek tehát külsőleg az örökhagyótól kell származnia, tartalmilag pedig a végrendelkező halála esetére szóló akaratának, a végrendeleti minőségnek egyértelműen ki kell tűnnie belőle.

Az önálló végrendelkezés azonban több kockázattal is jár. Ha például az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában marad, de nem kerül elő, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy azt az örökhagyó megsemmisítette. A végrendelet ezen túl számos okból érvénytelennek minősülhet. Így például, mivel a végrendelet az egyik legszemélyesebb jogi erejű nyilatkozat, két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.

(Lezárva: 2008. 11. 10.)

Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!