iroda@drszatmari.hu
Követelés érvényesítésével kapcsolatos kérdések
A napokban kaptam kézhez egy levelet egy adósságkezelőtől, aki arról értesít, hogy egy bankkal szemben 113.210,- Ft számlatartozásom van. A banknál valóban VOLT számlám, amit viszont a bank egyoldalúan megszűntetett 1998-ban, mert -15.000,- Ft-os tartozásom volt és azt határidőig nem fizettem meg. Tény, hogy én ezt a 15 ezret azóta sem fizettem vissza, ám az eltelt 12 évben senki-soha nem keresett meg a tartozás miatt. Követelhető ez még rajtam?
Ha valaki tartozik valakinek, azt az idő nem szünteti meg, csak a visszafizetés. Maga a követelés tehát fennáll és valós, a megfizetést jogszerűen kérik – de a fizetés kikényszerítése érdekében bizonyos idő elteltével bírósághoz már nem lehet fordulni.
Főszabály szerint ugyanis a követelések öt év alatt elévülnek. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet, teljesítése csak az adós elhatározásától függ. Ennek magyarázata az, hogy a hosszabb idő eltelte egyrészt a bizonyítást nagyban nehezíti, másrészt azt jelzi, hogy a követelés a jogosultnak sem olyan fontos.
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált, de a teljesítésre irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, megegyezéssel való módosítása vagy a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése, ha az öt év még nem telt le, megszakítja az elévülést, és ez után az elévülés újból kezdődik.
(Lezárva: 2011. 03. 16.)
Jelenleg nem lakott vidéki házunknál észrevettük, hogy megrongálódott a gázmérő óra, ami a házon kívül, de a kerítésen belül található. Kihívtuk a gázszolgáltatót, megállapították, hogy rongálás történt és a plomba is sérült. Rendőrségi jegyzőkönyv nem készült. Pár hónappal később kaptam egy számlát 240 ezer Ft-ról, hogy azt szabálytalan vételezés címén fizessük be. Mit lehet ilyenkor tenni?
A plomba sérültsége még önmagában nem igazolja, hogy a fogyasztó több gázt használt fel, mint amennyit kifizetett, ezt a gázszolgáltatónak külön kell bizonyítania. A plomba sérültsége csak azt jelenti, hogy az adott mérő befolyásolhatóvá válhatott. Azt, hogy a befolyásolásra ténylegesen is sor került, amennyiben a szolgáltató igényét érvényesíteni akarja, a bíróság előtt – például a korábbi évek fogyasztási adatainak egybevetése útján – bizonyítani köteles. De a fogyasztónak is lehetősége van a bizonyításra, igazolhatja, hogy az adott évben például azért volt alacsonyabb a fogyasztás, mert nem is lakták az ingatlant.
A gázszolgáltatók azonban sokszor nem is csak a bizonyítás útján valószínűsíthető túlfogyasztás ellenértékét követelik, hanem általános szerződési feltételeikben többnyire pusztán csak a plomba sérülése, illetve a plomba sérülésének be nem jelentése tényéhez is fizetési kötelezettséget fűznek.
Az ilyen, kötbér címén előterjesztett követelés megfizetésére is csak akkor lehet köteles a fogyasztó, ha a plomba sérülése neki felróhatóan következett be, illetve ha bár a plomba sérülését észlelte, azt felróhatóan nem jelentette be. Felróhatóság hiányában a gázszolgáltató kötbérkikötésre hivatkozva sem igényelhet fizetést.
(Lezárva: 2010. 05. 04.)
Tavaly nyáron kölcsön kért tőlem 300 ezer forintot egy magánszemély fél évre. Írtunk róla megállapodást is. A mai napig nem kaptam vissza a pénzemet, pedig többször követeltem. Minek minősül ez a magatartás? Mit lehet ilyenkor tenni?
Ha valaki a kölcsön kapott pénzt határidőben nem fizeti vissza, az súlyos szerződésszegés. Ennek elsődleges, törvényi következménye, hogy a visszafizetési határidő lejártától akkor is jár a kölcsönadónak késedelmi kamat, ha a kölcsön eredetileg kamatmentes volt. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.
Ha az adós a tartozását póthatáridő alatt sem fizeti vissza, vagy a visszafizetést megtagadja, a hitelező egyoldalúan felszámolhatja a szerződést és bírósághoz fordulhat.
A bírósági eljárás megindítása előtt célszerű írásban a teljesítésre felszólítani és egyben figyelmeztetni az adóst további mulasztása következményeire, azaz arra, hogy ha a bíróság előtt bebizonyosodik, hogy fennálló tartozását határidőben jogos ok nélkül nem egyenlítette ki, akkor a kölcsönösszegen és annak kamatain felül a bírósági eljárás költségeit is neki kell viselnie.
Ha az adós a jogerős bírói ítélet ellenére sem teljesít, akkor végrehajtási eljárás indítható ellene. Ennek költségei szintén őt fogják terhelni. A végrehajtás során az adós pénzeszközein, munkabérén felül minden ingó és ingatlan vagyona igénybe vehető a hitelező követelésének kielégítésére.
Sajnos az is előfordul, hogy az adósnak nincs egyáltalán olyan vagyona, amelyet végrehajtás alá lehetne vonni. Ezért a kölcsönszerződések megkötésekor nagyon körültekintően kell eljárni és a visszafizetést például kezesek útján biztosítani. A kezesek arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha az adós határidőben nem teljesítene, akkor ők maguk fogják a tartozást visszafizetni, és ezért a saját teljes vagyonukkal felelnek.
(Lezárva: 2008. 11. 10.)
Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!