Haszonélvezettel kapcsolatos kérdések

A lakásom a lányom tulajdonában van, de haszonélvezeti jogom alapján én élek benne. Fel kellene újítani az ingatlant, de ezt a lányom nem szeretné, nekem pedig nincs rá pénzem. Ha kötelező jellegű felújításra lenne szükség, akkor azt kinek kell kifizetnie?

A lakás fenntartásával járó folyamatosan felmerülő terheket, költségeket, melyek a lakás állagának megőrzésére irányulnak, a haszonélvezőnek kell viselnie, a haszonélvezőt terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a lakás használatával kapcsolatosak, és ő köteles viselni a lakáshoz fűződő közterheket is.

A rendkívüli javítások és helyreállítások költségét viszont a tulajdonos köteles állni. Rendkívüli fenntartási költséget igényel az a hiba, amely a haszonélvezőtől függetlenül, rajta kívül álló okból következett be és olyan súlyosan károsítja a lakást, hogy a helyreállítása a használati értékhez, illetve a lakás hasznához képest aránytalan terhet jelent. Nem háríthatóak a haszonélvezőre azok a költségek sem, amelyek a lakás lassú elhasználódása miatt váltak szükségessé.

Ha a tulajdonos a rendkívüli javításokat és helyreállításokat elvégzi, tehát nem támaszthat igényt a haszonélvezővel szemben az általa elvégeztetett munkálatok ellenértéke vagy az annak folytán előállt értékemelkedés megtérítésére, ha pedig a rendkívüli javításokat, helyreállításokat a tulajdonos felszólításra nem végzi el, azokat a haszonélvező jogosult az elszámolás joga mellett elvégeztetni.

(Lezárva: 2011. 08. 13.)

A feleségem örökölt az édesapja után egy kertes házat. Apósom volt élettársával szóban úgy egyeztünk meg, hogy benne lakhat haláláig. Most szeretnénk eladni az épületet. Hogyan tudjuk ezt megtenni?

A használattal kapcsolatos megállapodások a tulajdonosnak a dolog feletti rendelkezési jogát nem zárják ki, a tulajdonos még az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti joggal megterhelt ingatlan tulajdonjogát is bármikor átruházhatja.

Így, ha az eladás mellett az is cél, hogy a volt élettárs lakhatása biztosított legyen, célszerű javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítani az ingatlanon.

A haszonélvezet alapításához közjegyző által készített okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződést kell kötni, amelynek alapján az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

A haszonélvezeti joga alapján a haszonélvező jogosult a más személy tulajdonába kerülő lakást továbbra is birtokban tartani, használni és hasznosítani. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos csak akkor birtokolhatja és használhatja a lakást, ha ezt a haszonélvező neki megengedi vagy e jogait egyébként nem gyakorolja.

A haszonélvezeti jog viszont azt nem zárja ki, hogy a tulajdonos a lakást bármikor értékesíthesse, de a haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

(Lezárva: 2011. 05. 08.)

Felnőtt lányommal az ő lakásában élek. Az én pénzemből végeztünk a lakás felújítását, szeretnék haszonélvezeti jogot bejegyeztetni, ettől lányom sem zárkózik el. Utólag be lehet-e ezt jegyezni az ingatlanra?

Igen, a tulajdonos nem csak az ingatlan megvásárlásakor, hanem azt követően is bármikor alapíthat haszonélvezeti jogot az ingatlanán.

A haszonélvezeti jog lényege az, hogy a haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot, lakást birtokban tartani, használni és hasznosítani. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos csak akkor birtokolhatja és használhatja a lakást, ha ezt a haszonélvező neki megengedi vagy e jogait egyébként nem gyakorolja.

A haszonélvezeti jog a felek által meghatározott ideig, de legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

A jelenlegi illetékszabályok szerint az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék illetékmentes, így lánya állami terhektől mentesen is ajándékozhat haszonélvezeti jogot az édesanyjának.

(Lezárva: 2011. 02. 07.)

Szüleimmel 2002-ben tartási szerződést kötöttem. A családi ház a nevemre került, ők a haszonélvezők. El szeretném adni a házat. Megtehetem? Kinek mi jár?

Ha a szülei tartásuk fejében a tulajdonukban levő ingatlant gyermekükre, mit tartásra kötelezettre átruházták, ezzel egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásba tartási jogot is bejegyeztethettek.

A tartási jog bejegyzése a tartási szerződésben rögzített kötelezettségek biztosítására szolgál: ha kötelezettként elmulasztja a szüleivel szemben vállalt tartás teljesítését, a szülei a bejegyzett tartási jog alapján bírósághoz, végrehajtóhoz fordulhatnak, és az ingatlan új tulajdonosának terhére kielégítést kereshetnek, végső soron az ingatlan lefoglalása, a végrehajtási jog bejegyzése, illetve az ingatlan elárverezése útján.

Ez akkor is így van, ha az új tulajdonos már nem is a gyermekük, hanem már ő is értékesítette az ingatlant. A tartási jog bejegyzése ugyanis az ingatlan értékesítését nem zárja ki, az szabadon eladható, de a vevőnek számolnia kell azzal, hogy a tartás elmulasztása esetén a szülők az általa megvásárolt ingatlant bejegyzett joguk alapján vele szemben is igénybe vehetik.

Ha az ingatlanra nem tartási jog, hanem haszonélvezeti jog került bejegyzésre, az ingatlan akkor is szabadon értékesíthető. A vevőnek azonban ebben az esetben azzal kell számolnia, hogy az átruházás a szülők haszonélvezeti jogát önmagában nem szünteti meg, és az ingatlant kizárólag csak a szülők használhatják.

Az értékesítés esetén a vételár az ingatlan tulajdonosát illeti. Az, hogy szülők a haszonélvezeti jogukról milyen összeg fejében hajlandóak esetlegesen lemondani, az külön megállapodás tárgya.

(Lezárva: 2010. 07. 01.)

Férjemmel tíz hektár szántóföldünk van. Ha a férjem meghal, a szántóföldre is bejegyzik az özvegyi jogot vagy az teljes egészében a gyerekeké lesz?

Ha az örökhagyó vagyonának sorsáról maga nem intézkedett, akkor a törvény szerint örökösei gyermekei lesznek, méghozzá fejenként egyenlő arányban, de a magyar öröklési jog ősi szabálya szerint az özvegy, mint az örökhagyó egyik legközelebbi hozzátartozója is örököl: haszonélvezeti jogot szerez a gyermekek tulajdonába kerülő hagyaték egésze, így a termőföld felett is.

Az özvegyi jognak az a célja, hogy a házastárs megtarthassa az örökhagyó életében megszokott környezetét és lehetőleg fenntarthassa korábbi életszínvonalát. Amennyiben ehhez nem szükséges az egész hagyatékon fennálló haszonélvezet, a leszármazók a haszonélvezeti jog korlátozását kezdeményezhetik.

A haszonélvezet meghatározott vagyonelemekre korlátozásáról a bíróság dönt. A korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit a korábbi színvonalon biztosítsa, figyelembe véve az özvegy saját vagyonát, munkájának eredményét, valamint az esetlegesen általa örökölt vagyontárgyakat is.

Az özvegy által lakott lakáson és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog kivételével az özvegyi haszonélvezeti jog megváltását is lehet kezdeményezni. Megváltás esetén a házastársat örökrész illeti meg: a hagyatékból akkora rész lesz tulajdona, amelyet mintha az örökhagyó gyermeke lenne, törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne.

(Lezárva: 2008. 12. 25.)

A férjem halála után két gyermekünk egyenlő arányban örökölt, nekem a hagyatékon, így a házon, amelyben lakom, özvegyi jogom van. Hozzájárulásom nélkül beköltözhet-e a házba az egyik gyermekem fia, vagyis az unokám?

Nem, a haszonélvező kizárólagosan jogosult a lakás birtoklására és használatára, a többi tulajdonos csak akkor birtokolhatja és használhatja a házat, ha a haszonélvező ehhez hozzájárul vagy ha a haszonélvező a házat maga nem kívánja használni.

Az özvegyi jognak ugyanis pont az a célja, hogy a házastárs megtarthassa az örökhagyó életében megszokott környezetét és lehetőleg fenntarthassa korábbi életszínvonalát. Amennyiben ehhez nem szükséges az egész hagyatékon fennálló haszonélvezet, a leszármazók a haszonélvezeti jog korlátozását kérhetik. Nem lehet azonban igényelni az özvegy által lakott lakás és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon a haszonélvezeti jog megszüntetését.

A haszonélvező egymaga döntheti el, hogy a házat miként kívánja használni, a használat jogát kívánja-e valakivel együtt gyakorolni vagy kívánja-e másnak átengedni. A tulajdonosnak csak abban az esetben van előbérleti joga, ha a haszonélvező a ház használatát ellenérték fejében kívánja valakinek átengedni: ilyenkor a tulajdonos a kialkudott bérleti díj megfizetése mellett használatba veheti az ingatlant.

A haszonélvezeti jog az özvegy életében mindvégig fennáll és nem ruházható át.

(Lezárva: 2008. 04. 28.)

Pár éve unokámnak adtam lakásomat, tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyeztük. Mivel máshol nem tudok lakni, haszonélvezőként azért otthonomban maradtam. De az unokám élettársa nem szeret, attól félek, hogy kiebrudal majd a lakásból. Mit tehetek?

Nem kell tartania otthona elvesztésétől, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet nagyon erős jogokat biztosít: a tulajdonos nem zavarhatja a haszonélvezőt a lakás rendeltetésszerű birtoklásában és használatában.

Sőt, a haszonélvező lesz ilyenkor az igazán jogosult, és éppen a tulajdonos az, aki a lakást csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha a haszonélvező e jogaival nem kíván élni.

A tulajdonosnak csak egy önálló jogosítványa marad: a lakás értékesítésének joga. A haszonélvezet azonban ilyenkor is, a lakás tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad – akár a haszonélvező egész életében. Azt, hogy pontosan meddig, ha arról törvény nem rendelkezik, a felek egymás közötti megállapodásukban, haszonélvezetet alapító szerződésükben rögzítik. Ennek maximális kerete a haszonélvező élete végéig kiterjesztett időtartam.

Ha a haszonélvezőt ez idő alatt a lakás jogszerű birtoklásában mégis zavarják, az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez fordulhat birtokvédelemért.

(Lezárva: 2008. 04. 21.)

Eladtam lakásomat, de az adásvételi szerződésben haszonélvezeti jogot kötöttem ki, hogy továbbra is, egészen életem végéig megszokott otthonomban maradhassak.
Az új tulajdonos most bérleti díjat követel tőlem. Jogos-e a követelése?
Arról is értesültem, hogy esetleg tovább kívánja értékesíteni a lakást. Megteheti?

Nem, nem kell bérleti díjat fizetnie, a haszonélvezet gyakorlása ingyenes, a haszonélvező ellenérték megfizetése nélkül birtokolja és használja azt az ingatlant, amelyre vonatkozó haszonélvezeti jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

Sőt, éppen a haszonélvező az, aki jogosult lehet bérleti díj szedésére. A haszonélvező ugyanis lakását bérbe adhatja. A tulajdonosnak ilyenkor is csak arra van joga, hogy amennyiben ő is használni szeretné a lakást, a kialkudott bérleti díj megfizetése fejében elsősorban ő bérelhesse ki az ingatlant a haszonélvezőtől.

Látható tehát, hogy a tulajdonos jogait a haszonélvezet erősen korlátozza, a tulajdonos a lakást csak akkor birtokolhatja és használhatja, ha a haszonélvező e jogaival nem kíván élni. A haszonélvező viszont teljes jogú birtokos és használó.

A tulajdonosnak viszont egy önálló jogosítványa megmarad: a lakás értékesítésének joga. A tulajdonos az ingatlant bármikor értékesítheti, de a haszonélvezet ilyenkor is, a lakás tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad – akár a haszonélvező egész életében.

(Lezárva: 2008. 04. 20.)

Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!