A szomszédom egészen a kerítésem mellett is felrotálta a földterületét, ami miatt megrogyott és kiborult a betonlap. Megteheti ezt? Ki viseli a kerítés helyreállításának költségeit?
A tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék. A földtámasz biztosítása azt jelenti, hogy a tulajdonos a szomszédos épület biztonságát, védelmét szolgáló partfalat (támasztékot stb.) nem jogosult elbontani (megszüntetni), illetve azokon olyan átalakítást végezni, ami az állékonyságukat csökkenti. Ily módon tilos például az épület alapját kiásni. Az ilyen eredményre vezethető beavatkozásokra a tulajdonos csak akkor jogosult, ha egyidejűleg más, és a rendeltetésének betöltésére alkalmas módon oldja meg az épület rögzítését.
Ha ezt elmulasztja és ezzel a kerítésben kárt okoz, köteles a kárt megtéríteni. Kártérítési kötelezettsége károkozó magatartásán alapul, és független attól, hogy a jogszabályok szerint egyébként kinek kell a kerítés fenntartásával kapcsolatos költségeket viselnie.
A főszabály a kerítés fenntartásával járó költségek tekintetében egyébként az, hogy a költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi.
Az országos településrendezési és építési követelmények szerint a kerítést - létesítésének elrendelése esetén - a telek tulajdonosa a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
(Lezárva: 2012. 03. 10.)
Köztem és szomszédom között csak egy drótkerítés épült. Az átlátás megakadályozása érdekében szeretném a saját oldalamon nádfonattal befedni a kerítést, de a szomszédom ezt ellenzi. Mit tehetek?
A kérdésben általános erővel az a szomszédjogi szabály az irányadó, hogy a kerítést úgy kell létesíteni, hogy ezzel a szomszédot szükségtelenül a saját telkének használatára vonatkozó jogának gyakorlásában ne akadályozzuk.
Ha a nádfonat felhelyezésében nem tudnak megállapodásra jutni, végső soron a bíróság azt a kérdést fogja vizsgálni, hogy a nádfonat felhelyezése a szomszéd telek használatát mennyiben akadályozza, például árnyékoló hatása révén kizárja-e ott a mezőgazdasági termelést. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a nádfonat a szomszéd telek használhatóságát nem csökkenti, vagy az átlátás kizárásához fűződő érdek jelentősebb, mint a szomszédnál jelentkező zavaró hatás, a bíróság kötelezheti a szomszédot a nádfonat felhelyezésének tűrésére.
A kérdésben a fenti általános elven túl figyelemmel kell lenni a helyi építési szabályzat rendelkezéseire is, az önkormányzatok ugyanis rendeletben szabályozhatják a kerítésállítással kapcsolatos helyi követelményeket.
Ha helyi építési szabályzat a kérdésben nem rendelkezik, az országos településrendezési és építési követelményekre kell figyelemmel lenni. Ezek szerint tömör kerítés, azaz olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott, legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető.
(Lezárva: 2012. 03. 03.)
Házam a telekhatáron áll. A szomszéd az autójával így a házam mellett jár be a portájára, és ott rendszeresen felveri a sarat, ami borzasztó látványt is nyújt, emellett bent már a vakolat is hull, annyira felázott a fal. Felléphetek-e a szomszéd ellen, hogy az ne sarazza be és áztassa fel a falat?
A tulajdonos a saját telke használata során is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarhat, vagy amellyel jogaiknak gyakorlását veszélyeztetheti.
A törvény a zavaró és veszélyeztető magatartásokat nem határozza meg, esettől függően ilyen lehet a zajos tevékenység, az egészségtelen, fertőző helyzet előidézése, vagy más, a szomszéd érdekeit indokolatlanul sértő használat.
A szomszédokat zavaró tevékenység csak akkor tiltott, ha a zavarás szükségtelenül következik be. A szükségtelen zavarás fogalmát a törvény ugyancsak nem definiálja. A konkrét jogvitában ezért a tulajdonos és a szomszéd ellentétes érdekeinek mérlegelésével kell megállapítani, hogy a zavarás – például a fal besarazása - szükséges-e, a behajtás elkerülhetetlen velejárója-e.
Ha károsodás veszélye (vakolat lehullása) is fenyeget, akkor a veszélyeztetett emiatt is kérheti a bíróságtól, hogy a szomszédot tiltsa el a veszélyeztető magatartástól, illetőleg kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére és akár - szükség szerint - biztosíték adására.
(Lezárva: 2011. 01. 18.)
Folyamatosan ugat a szomszéd kutyája, és emiatt nem tudok aludni. Mit tehetek?
Minden települési önkormányzat rendeletben szabályozhatja, hogy az adott településen milyen feltételekkel tarthatnak a tulajdonosok kutyát. Békéscsabán például családi házas ingatlanok területén ebek korlátlan számban tarthatók, tömblakásokban pedig főszabályként lakásonként egy kutya tartható.
Ha az önkormányzati rendelet az ebtartást nem zárja ki, akkor a kutyatulajdonosnak – az állat-egészségügyi és védelmi szabályok betartásán túl – csak arra kell figyelnie, hogy a kutyatartás során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná.
A szomszédok ugyanis csak az állatok által szokásosan okozott hatások elviselésére kötelesek, abban az esetben, ha a tulajdonos az ebtartás során olyan feltételeket teremt, amelyek miatt az állattartás az általában megszokottnál jóval nagyobb mértékű zavarással jár, a szomszéd a települési önkormányzat jegyzőjétől, illetve a bíróságtól birtokvédelmet kérhet.
A birtokvédelmi igény alapján vagy a kutyatulajdonost tiltják el az eddigi körülmények szerinti ebtartástól vagy a szomszédot kötelezik a kutyatartással összefüggő ugatás eltűrésére, attól függően, hogy a kutyatartás az adott feltételek között a szükségesnél nagyobb zajhatással jár-e vagy a szomszéd egyéni érzékenységéről van szó.
(Lezárva: 2010. 11. 13.)
Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!