Alapítványokkal, egyesületekkel kapcsolatos kérdések

Labdarúgó egyesületet szeretnénk létrehozni a falunkban. Mi szükséges ehhez? Hogyan nevezhetünk a megyei III. osztályba?

Az egyesület alapításához minimálisan tíz alapító tag szükséges. Az alapítók lehetnek magánszemélyek, de jogi személyek (például az egyesületet támogató korlátolt felelősségű társaságok vagy alapítványok) is.

Ha legalább tíz személy létre kívánja hozni az egyesületet, meg lehet tartani az alakuló közgyűlést. A tagok az alakuló közgyűlésen mondják ki az egyesület megalapítását, itt fogadják el az egyesület alapszabályát, és itt választják meg az egyesületet képviselő elnökséget is. Az elnökség az egyesület operatív ügyintéző szerve, amely a mindennapokban irányítja az egyesület munkáját.

Az alapszabályban feltétlenül rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról (a cél elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység nem lehet) és székhelyéről is. Az egyesület elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell.

Az alakuló közgyűlést követően kérni kell az egyesület bírósági nyilvántartásba vételét. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre.

Ha egyesületük a Magyar Labdarúgó Szövetség által szervezett bajnokságba is nevezni szeretne, akkor meg kell felelni az MLSZ által a tagság feltételéül támasztott követelményeknek is, és a belépéssel egyidejűleg be kell fizetni a tagdíjat.

(Lezárva: 2010. 11. 20.)

Egyesületet szeretnénk alapítani. Mi szükséges ehhez?

Az egyesület alapításához minimálisan tíz alapító tag szükséges. Az alapítók lehetnek magánszemélyek, de jogi személyek (például korlátolt felelősségű társaságok vagy alapítványok) is.

Ha legalább tíz személy egybehangzó akarattal a közös célra egyesülni kíván, meg lehet tartani az alakuló közgyűlést. A tagok az alakuló közgyűlésen mondják ki az egyesület megalapítását, itt fogadják el az egyesület alapszabályát, és itt választják meg az egyesületet képviselő elnökséget is.

Az alapszabályban feltétlenül rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint a szervezetéről. Az egyesület elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell.

Célok tekintetében az egyesület olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható.

Szervezeti szempontból minden egyesületi szerv, a közgyűlés és az elnökség működésének alapvető szabályait rögzíteni kell az alapszabályban. A közgyűlés az egyesület szervezetének legfelsőbb szerve, a tagok összessége, vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. Az operatív ügyintéző és képviseleti szervet (elnökséget) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a tagok a közgyűlésen titkos szavazással választják meg.

Az egyesület megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. Az egyesület a nyilvántartásba vétellel jön létre.

(Lezárva: 2010. 11. 13.)

Egy önállóan működő kistérségi gyermekjóléti szolgálat vagyunk. Alapítványt szeretnénk létrehozni, mert az alapítványok szélesebb körben vehetnek részt pályázatokon, így céljainkra több forrást tudnánk összpontosítani. Milyen feltételekhez kötött a létrehozás? Induló összeg szükséges-e?

Elsőként a gyermekjóléti szolgálat státuszát kell tisztázni, a Szolgálat ugyanis csak akkor hozhat létre alapítványt, ha több egyszerű önszerveződésnél vagy szervezeti egységnél: rendelkeznie kell a jogi személyi minősítéssel. A jogi személyi minőség azt jelenti, hogy az adott szervezetet a Magyar Köztársaság a jog önálló alanyának ismeri el, olyannak, aminek jogai és kötelezettségei lehetnek, így például alapítóként jognyilatkozatot tehet.

A magyar jog számos jogi személy fajtát ismer, ilyenek például az egyesületek és a költségvetési szervek is. Fontos azonban megjegyezni, hogy a jogi személyek belső szervezeti egységei, például szakosztályai vagy más elnevezésű önállóan működő csoportjai főszabály szerint nem jogi személyek, csak ha jogszabály vagy jogszabály felhatalmazása alapján létesítő okirat kifejezetten jogi személlyé nyilvánítja őket, ezért a jogi személyiség fennállását feltétlenül tisztázni kell.

Az alapítványnak a célja megvalósításához szükséges vagyont biztosítani kell. Az alapító ezt részben biztosíthatja úgy is, hogy megengedi, hogy az alapítványhoz a későbbiekben vagyoni hozzájárulással új alapítványtevők csatlakozhassanak (nyílt alapítvány). Nyílt alapítvány alapításakor elegendő olyan mértékű induló vagyont (pénzt, ingatlant vagy vagyoni értékű jogot) rendelkezésre bocsátani, amely a működés megkezdéséhez feltétlenül szükséges.

(Lezárva: 2009. 09. 24.)

Amennyiben Önnek is megoldandó kérdése van, keressen bizalommal a 0630/69-060-79-es mobil vagy a 0666/443-363-as vezetékes telefonszámon!